hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Törvényes anarchia
Exlex állapot a felsőoktatásban

2006-tól a művészeti és egyházi oktatás kivételével megszűnik a jól megszokott főiskolai és egyetemi képzés, januártól már nem lehet a hagyományos tanári szakokra jelentkezni. A T. Ház még májusban elfogadta az új felsőoktatási törvényt, viszont mivel Mádl Ferenc nem írta alá, az esedékes változások hatályba lépéséhez az Alkotmánybíróság minél előbbi állásfoglalására van szükség, de legalábbis a régi felsőoktatási törvény módosítására, hogy a jövő évi felvételi tájékoztató még időben, azaz decemberre elkészüljön.

Magyarország 1999-ben írta alá az úgynevezett Bolognai Nyilatkozatot, melyben napjainkig összesen negyvenöt ország vállalta felsőoktatási politikájának összehangolását. A Bologna-folyamat célja egy nagy európai rendszer létrehozása, melyben a részt vevő tagok a három fő ciklusú felsőoktatási képzés, a kreditrendszer és az összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetésével az Európai Felsőoktatási Térség részévé válnak, biztosítva ezzel az egyetemek közti átjárhatóságot.

Hazánkban egészen napjainkig a felsőoktatás elsősorban főiskolai és egyetemi képzésre tagozódott. 2006-tól viszont elviekben már csak az intézmények neve marad a régi. A lineáris, többciklusú képzés három fő részre oszlik majd: felsőfokú alapképzésre (bachelor), mesterképzésre (master) és doktori képzésre (PhD, DLA). A felsőfokú alapképzés egy hároméves, gyakorlatorientált képzés lesz, amelyben a vizsgákat, szigorlatokat, gyakorlatot, szakdolgozatot stb. egybevetve összesen 180 kreditpontot kell szereznie a hallgatóknak. Bizonyos szakok – például építészmérnök – esetében az oktatási idő fél évvel több, s összesen 210 kredit összegyűjtése szükséges. Innét a hallgatók 35 százaléka tanulhat tovább sikeres felvételi esetén a mesterképzésen, a többiek a munkaerőpiacon kell hogy megtalálják a helyüket. 

A mesterképzés egy specializáltabb végzettséget ad majd, a két év alatt 120 kredit összegyűjtése esedékes. Erre épül a tudományos fokozatot adó doktori (PhD), illetve művészeti (DLA) képzés. 

A doktorképzésekre a hallgatók 10 százaléka mehet tovább sikeres felvételi esetén. Az eddigi tapasztalatok szerint a doktoriskolát végzetteknek viszont szintén csak 10 százaléka szerzi meg a doktori fokozatot. 

Elvileg a jövőben, függetlenül attól, hogy egy intézmény főiskola avagy egyetem névre hallgat, amennyiben megszerezte rá a jogot, azaz akkreditálták az adott képzést és az adott fokozatot, mindhárom ciklus megszervezésére, s diplomák kibocsátására jogosult. Az idei évben a hallgatóknak már 38 százaléka – elsősorban a műszaki, informatikai, agrár, honvédelmi stb. szakokon – a bachelor képzésre jár. A művészeti képzéseken a többciklusú oktatásra való áttérés 2007-től várható. Az egyházi felsőoktatási intézmények is várhatnak még az átállással, de már van, amelyik idén is indított bachelor képzést. Vannak viszont, akik a jól bevált összevont képzés megmaradásáért harcolnak.

A problémát nem is elsősorban a gazdasági vagy informatikai szakok felsőfokú alapképzése jelenti, hanem sokkal inkább a bölcsészszakoké. Ugyanis jövőre már nem lehet magyar vagy történelem tanári szakokra jelentkezni. A jövőben tanári szakképzettség megszerzése kizárólag a master képzésben és kétszakos formában lehetséges. Aki például történelemtanár szeretne lenni, először is egy "történelem alapszakos bölcsész" névre hallgató bachelor fokozatú diplomát kell hogy szerezzen. Utána felvételiznie kell a master fokozatra, ehhez azonban már a bachelor fokozatú tanári modulokat kell felvennie. Ha viszont nem nyer felvételt, jól jöhet, ha az előírt 180 kreditből 50-et úgynevezett "differenciált tárgyak"-ból végzett el, mert így diplomájába egy-egy szakirány neve is bekerülhet (pl. régész-technikus, levéltár-technikus stb.). A képzés rendszeréből kifolyólag olyan személlyel is találkozhatunk majd, aki "ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész asszirológia szakirányon" névre hallgató hároméves bachelor-diplomával keresi helyét a jövő plutokrata társadalmának fejvadász cégeinél. Hogy mi történik majd vele s azokkal, akik csak a "szimpla" bölcsész alapképzést végezték el, még talány. Mint ahogy azt sem tudni előre, hogy vajon jól jár-e az, aki olyan helyen végzi el az adott bölcsész alapképzést, ahol az intézménynek – leginkább a jelenlegi főiskoláknak – az adott tárgyból nem sikerül majd megszereznie a mesterképzésre való jogot.

Az új felsőoktatási rendszer a szakokat is érinti, a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyása értelmében a szakok száma a jelenlegi 400-ról 102-re csökkenne az alapképzésen, ehhez azonban feltétlenül szükség van legalább a törvénymódosítás mielőbbi hatályba lépésére. A végzős diákok ugyanis így még abban sem lehetnek egészen biztosak, hogy mely tárgyakból kell majd érettségi vizsgát tenni a felvételhez tavasszal. Egyszóval: teljes a káosz.

Bölcsészek a munkaerő-piacon

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!