hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nehéz alkuk napjai
Bővül a terrorellenes koalíció

2001. 09. 30.
Ha származhat bármi jó a gonoszból, akkor a néhány hete még elképzelhetetlennek tartott új stratégiai szövetségek létrejöttét annak kell tekintenünk – állította Tony Blair brit miniszterelnök a Downing Street-i rezidencia kertjében tartott sajtótájékoztatón. Blair több példát is felsorolt erre, így az Európai Unió elnökének és a brit külügyminiszternek Iránban tett látogatását, az orosz beleegyezést ahhoz, hogy a Moszkva "hátsó udvarának" számító közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokba amerikai katonák vonulhassanak fel, a szír elnök ajánlatát arra, hogy közösen lépjenek fel a terrorizmus ellen, és a második világháború óta példátlan közvetlen japán részvételt a nemzetközi koalícióban.



Louis Michel, az Európai Unió soros elnöke az iráni államfővel, Mohammad Hatamival tárgyal Teheránban. Irán ismét szalonképes Fotó: Reuters

Amerika nem akar vallási-etnikai-civilizációs törésvonalak mentén hadat üzenni a terrorizmusnak. George W. Bush kongresszusi beszédében kifejezte tiszteletét az iszlám hit iránt, és arra az önmagának feltett kérdésre, hogy "Ki támadta meg Amerikát?", a "radikális terroristák hálózatát" és az őket támogató kormányokat nevezte meg ellenségként. Ez az árnyalt meghatározás is jelzi, hogy Amerika a terrorizmus elleni harc mellett nyilvánvalóan csökkenteni akarja a konfliktus kiszámíthatatlan, akár világháborús veszéllyel járó kiterjedését. A merényletek óta eltelt hetek lázas erőfeszítései ennek megfelelően egy minél szélesebb szövetség felállítását és a terroristahálózatok elleni csapás előkészítését célozzák. Az alkuk és paktumok szövevényében reálisnak tűnik Vlagyimir Putyin orosz elnök értékelése, aki berlini beszédében kijelentette: a hidegháború utáni korszak végleg lezárult, és egy új, "a korábbiaknál sokkal-sokkal bonyolultabb" világ alakult ki, amelynek jellemzője, hogy több egymással egyenlő világhatalmi centrumra épül.

"Az ellenségünk barátja a mi ellenségünk is" – indokolta Tony Blair brit miniszterelnök az afganisztáni tálib kormánynak küldött határozott ultimátumát. Vagy feltétel nélkül átadják Oszama bin Ladent, vagy szembe kell nézniük azzal, hogy Amerika és szövetségesei "nagyon jelentős károkat" okoznak a tálib kormányzatnak, akár már napokon belül – szólt Blair üzenete. A figyelmeztetés a tálib kormány megdöntésére utal, kérdés azonban, hogy a nyolcvanéves száműzött afgán király, vagy az egyszer már szintén elűzött északi afgán ellenállók képesek lennének-e az ország egységét fenntartani. Jack Straw brit külügyminiszter szerint a háború után jelentős szerepet kaphat Irán a "törvényes rend" helyreállításában.



Célkereszt



Miközben a nemzetközi koalíció folyamatosan bővül, úgy fogyatkoznak a szóba jöhető célpontok a legújabban "Tartós Szabadság" névre keresztelt nemzetközi terrorizmusellenes hadműveletben. Az amerikai merényletek utáni napokban még arról volt szó, hogy a koalíció kész minden terroristafészek ellen fellépni, bárhol is legyenek azok. Bush elnök szerint legalább hatvan országban terroristák ezrei rejtőznek, akik a toborzást követően Afganisztánban kaptak kiképzést a bin Laden féle hálózat táboraiban. A terrorizmus állami szint? támogatásával gyanúba kevert Irak, Irán, Szíria, Libanon, Líbia mellett a Palesztin Hatóságnak, az Amerika szövetségesének számító Szaúd-Arábiának és Egyiptomnak is a válaszcsapások fenyegetésével kellett számolnia. 

Ahogy teltek a napok, úgy szűkült a célkeresztbe vont országok köre. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei annak alátámasztására, hogy nem a muszlim világ elleni bosszúra készülnek, komoly diplomáciai erőfeszítésbe kezdtek. Egyik cél az afganisztáni tálib rendszer teljes nemzetközi elszigetelése volt. A kabuli iszlám kormányzatot három ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátus és Pakisztán ismerte el törvényesnek. A határozott amerikai sürgetés nyomán a két arab ország bezáratta az afgán nagykövetségeket és kiutasította a tálib diplomatákat, míg Pakisztán a szövetségesek hallgatólagos beleegyezésével fenntarthatta kapcsolatait arra az esetre, ha mégis szóba kellene állni a kabuli vezetéssel. A koalíció az arab, illetve muszlim többség? országokat nem kezelte tömbként, hanem kétoldalú és árnyalt egyezségekkel igyekezett megnyerni támogatásukat. Indonézia mint a világ legnagyobb létszámú muszlim lakosságot számláló országa az elsők között csatlakozott, jelentős gazdasági támogatás ígéretét nyerve el ezáltal. Az iszlám fundamentalizmus egyik legerősebb bázisának számító Pakisztán és a 120 milliós muszlim lakosú India a három éve az atombombakísérletek miatt bevezetett szankciók azonnali feloldását kapta jutalmul. Szaúd-Arábia helyzete különösen érzékeny, mivel az öngyilkos terroristák többsége és Oszama bin Laden családja is a sivatagi királyság állampolgára. Brit lapértesülések szerint a nyomozáshoz kért információk csak nehezen és hiányosan érkeznek meg Szaúd-Arábiából, de nyilatkozat szintjén a szaúdi külügyminiszter is támogatta a terrorizmus elleni fellépést. 



Hátba szúrt Izrael?



A legnagyobb feltűnést talán az Iránnak tett nyugati gesztusok keltették. A Khomeini-féle forradalom (1979) óta először járt a héten brit külügyminiszter Teheránban, akit az Európai Unió delegációja követett. Jack Straw azzal indokolta a váratlan nyitást, hogy a tálibokkal ellenséges viszonyban álló Irán támogatása üzenet lehet az iszlám világ számára. "A civilizációk szövetségét építjük, és az iráni civilizáció gyökerei nagyon-nagyon mélyre nyúlnak" – mondta a brit külügyminiszter. A látogatást a reformistaként számon tartott Mohammad Hatami iráni elnök úgy értékelte, hogy a terrorizmus ellen csak az ENSZ keretein belül lehet katonai akciót indítani. "Senkinek nem szabad ezt a visszataszító incidenst kihasználnia arra, hogy egy újabb katasztrófát okozzon" – idézte az iráni állami televízió Hatami elnököt, aki az egyiptomi, szír és szaúd-arábiai vezetőkkel tartott telefonkonferecián mondta ezeket a szavakat.

Ennél világosabban fogalmaztak az iráni újságok a támogatásért cserébe támasztott követelésekről. A konzervatív Kajhan International szerint az Egyesült Államoknak törölnie kellene Iránt a terrorizmust támogató országok listájáról (ezt várja el Szíria is), valamint kijelenti, hogy "a terrorizmus elleni washingtoni szózatok (…) nem elfogadhatóak mindaddig, míg Amerika Izraelt támogatja, amely a legembertelenebb és barbárabb módon bánik a palesztin nemzettel". Az angol nyelv? Teheran Daily cím? lap szerint pedig a londoni diplomácia kudarcra van ítélve, ha a Bush által képviselt "fegyvercsörtető" hangnemet követi. Az Iran Daily kommentárja úgy véli, hogy Amerika téved, ha arra számít, hogy Irán megváltoztatja az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos álláspontját. A lap leszögezi: Irán elvi okokból nyújt "szellemi támogatást a palesztinoknak", és világos különbséget tesz a "palesztin nép hazájáért folytatott jogos harca, valamint a terrorizmus elleni küzdelem között". 

Izraelben aggodalommal fogadták az Irán felé tett nyugati gesztusokat. Az egyik kormánytag szerint Straw teheráni látogatásával "kést döfött Izrael hátába". Efraim Sne izraeli közlekedésügyi miniszter úgy véli, hogy a kapcsolatfelvétel csak arra szolgál, hogy Irán és az általa támogatott szervezetek elkerüljék a terroristák elleni válaszcsapásokat. 

A brit kormány – az Európai Unió álláspontjával összhangban – úgy látja, hogy a terrorizmus elleni harc egyik legfontosabb kulcsa az izraeli–palesztin konfliktus lezárása. Ennek érdekében Straw külügyminiszter felszólította Jasszer Arafat palesztin vezetőt, hogy ha kell, "tegyen meg még egy mérföldet" az izraeli célpontok elleni támadások megfékezésében. Arafat az amerikai támadások óta látványosan igyekszik bizonyítani békeszándékát: vért adott az amerikai áldozatok javára, majd fegyverszüneti felhívást tett közzé. A palesztin terrorszervezetek közül a Hamasz és az Iszlám Dzsihád is úgy nyilatkozott, hogy az "elkövetkező időszakban" készek felfüggeszteni az öngyilkos merényleteket. "Nem élünk vákuumban – írja a Hamasz közleménye –, ezért döntéseinket a palesztin nép érdekei alapján hozzuk meg."

Nyitott kérdés Irak sorsa. Az Öböl-háború máig ható ellentmondásos következményeként Szaddám Huszein tíz évvel később is hatalmon van. 1991-ben az idősebb Bush elnök azért állíttatta le a Sivatagi Vihar hadműveletet, hogy benn tartsa az arab országokat a nemzetközi koalícióban. Emiatt kellett Izraelnek is lemondania a válaszcsapásról. Most az izraeli vezetés abból indul ki, hogy amennyiben Amerika támadást indít Irak ellen, Huszein ismét Izrael elleni támadással válaszolhat. A Haarec cím? lap elemzése szerint az iraki diktátor harcmodora egy falhoz szorított bűnözőéhez hasonlít. "Huszein tudja, hogy egy tömegpusztító fegyverekkel indított támadás Izrael ellen végzetes következményekkel járna rá nézve, ezért amíg nem érzi magát végveszélyben, inkább kivár. Akkor válik kiszámíthatatlanná, ha vesztét érzi" – írja az izraeli lap elemzője.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten Berlinben kijelentette, hogy Oroszország az Amerikának nyújtott támogatás fejében elvárja, hogy a jövőben ne a feje felett hozzák a nagy nemzetközi döntéseket, és teljes jogú partnerként vegyék figyelembe a tárgyalások során. A terrortámadásokat követő alkudozások egyik célja egy új erőegyensúly kialakítása lehet. Ebben az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalom helyett egyfajta "első az egyenlők között" pozíciót töltene be, és mellette több hatalmi központ biztosítaná a stabilitást és békét. A sokpólusú világ koncepcióját régóta szorgalmazza Oroszország, Kína és az Európai Unió. A CNN hírtelevízió értékelése szerint Peking megpróbálja a fundamentalista terrorizmus iránt érzett amerikai felháborodást kihasználni arra, hogy látványos rokonszenv-nyilvánításokkal a hagyományos "Kína-fóbiát" csökkentse. A támogatás valódi értékét azonban csak a tényleges tettek alapján lehet felmérni – vélik az amerikai elemzők. Ugyanez mondható el az új nemzetközi koalíció jövőjéről is: tartósságát a katonai akciót követően lehet csak megismerni. Miközben a világ több pontján a helyi konfliktusok lezárására törekednek, Magyarország számára elkerülhetetlennek látszik, hogy szomszédaival javítani igyekezzen kapcsolatát, és újraértékelje az elmúlt években látványosan mellőzőtt orosz–magyar kapcsolatokat is. Érdemi katonai részvételt valószínűleg nem, ezt a minimumot azonban elvárják tőlünk Washingtonban és Brüsszelben egyaránt.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!