– Számotokra mit jelent a globalizmus?
– Igazából a fogalom konkrétan nincs is tisztázva. A globalizáció egy tény. A világ globalizálódik. Eddig a világ vezető ipari vállalatai, cégei, személyei, országai húztak nagyon szép hasznot belőle, és most azt szeretnénk, ha ez a haszon a továbbiakban sokkal jobban differenciálódna országok, államok, társadalmi csoportok között. A globalizáció amúgy alapvetően nem egy rossz dolog. Az, hogy az információhoz gyorsan hozzájutok, az áruk, a termékek, a szolgáltatások gyorsan jutnak el, illetve szabadon jutnak el, és eljuthatnak egyik országból, egyik földrészről a másikra, az egy jó dolog. Jó dolog, hogy lehet Mc Donald\'s hamburgert enni, de az nem jó dolog, hogy ha a Mc Donald\'s hamburger kiszorít mindent, és egy idő után csak Mc Donald\'s hamburgert lehet venni.
– A nagyhal megeszi a kishalat?
– A nagyhal mindig is megette a kishalat, de a globalizációban egyre kevesebb a nagyhal, amelyik mindenkit felfal. És ebbe mi is bele tudunk pusztulni.
– Kiket nevezünk antiglobalistáknak?
– Ezek a mozgalmak először főleg a centrumországokban, tehát nem is a fejlődő országokban, hanem Nyugat-Európában és Észak-Amerikában léptek föl a vezető államok politikája ellen, legyen az gazdasági, kulturális vagy akár környezetvédelmi kérdés. Nyugat-Európában a radikális, ultrabaloldali csoportokon keresztül a környezetvédőkig, a feministákig, a szakszervezetekig, a polgárjogi mozgalmakig, bizonyos egyházi körökig, mindenkit magukba foglalnak. Magyarországon még sajnos gyerekcipőben járnak, egyes értelmiségi körök támogatják őket, de igazából nagyobb tömegmozgalmat nem nagyon tudtak maguk mellé állítani. Ezek a mozgalmak szeretnék, ha világméretekben elkezdődne egy diskurzus azokról a kérdésekről, amelyekről úgy gondolják, hogy nemcsak az ő problémájuk, nemcsak a fejlett vagy fejlődő országok problémája, hanem az egész földet globálisan érinti.
– Mekkora hatása van az anti-globalista tüntetéseknek?
– Először is komoly tömegeket mozgat meg. Genovában például a sajtó adataival szemben legalább háromszázezer ember lesz, ami valljuk be őszintén, a mai világban nem kis szám. Ha ennyi ember mondja egyszerre azt, hogy szeretne tárgyalni a világ vezetőivel, és valóban komolyan vesszük a demokráciát, akkor nem arról kéne tárgyalni, hogy lezárják-e a genovai vasútállomást, hanem az égetően sürgős globális problémákról. Amíg ezekről a kérdésekről nem lehet érdemben tárgyalni, addig várhatóan mindenhol balhé lesz, és ebből a szempontból az eszközök engem személy szerint annyira nem is háborítanak fel, a polgári demokráciának ugyanis az a lényege, hogy párbeszédet folytatunk az emberekkel, a lakossággal, a választókkal, a polgárokkal.
– Milyen kézzelfogható eredménye van az eddigi globalizációellenes megmozdulásoknak?
– Az első ilyen eredmény talán az, hogy az eddig érinthetetlen, megközelíthetetlen politikusok, az IMF, a Világbank vezetői, akik mindeddig névtelenségbe burkolva sakkoztak a fejünk felett, rá kellett döbbenjenek arra, hogy nem tudják megtartani a konferenciájukat, mert mi, ezek az antiglobalista szervezetek ezt megakadályoztuk. Ha csak egy petíciót írnánk mondjuk a G–8-nak, amit aláír kétszázezer ember, és azt elküldjük egy kedves levél kíséretében, akkor nem történik semmi, de ha egy folyamatos ellenállással szembesülnek, akkor van rá esély, hogy történik valamilyen változás.
– Miért ilyen radikális, vagy ha tetszik agresszív az államok reagálása?
– Mert az államok nem kívánnak párbeszédet folytatni. Azért kell a médián keresztül futballhuligánokhoz hasonlítani, alulképzettnek és a társadalmon élősködőknek beállítani, illetve kriminalizálni a tüntetőket. Ha a valóságnak megfelelően olyan nyugat-európai vagy amerikai diákokról beszélnének, akik máshogy képzelik el a világot, akkor nehezebb lenne azt állítani, hogy ezek butaságokat mondanak. Kriminalizálni pedig úgy lehet őket, hogy bemutatjuk, amikor betörnek egy McDonald\'s kirakatot, meg még három kukát felborítanak.
Szerintem annyi könnyet ablaküvegért még a világon nem ejtettek, mint Prágában.
– Azért ennél nagyobb balhék is voltak, nem?
– Persze, de az nem igaz, hogy mindenki balhézni megy. A tüntetők töredéke indul csak útnak ilyen szándékkal. Én Prágában is kint voltam és a hetvenezres tömegből csak egy-két ezer ember randalírozott és vandálkodott. Az ilyen akciókról készült felvételekkel tömik aztán tele a médiákat, azt viszont, hogy a legutóbbi göteborgi tüntetésen a rendfenntartók lelőttek egy tizenhét éves német fiút, agyonhallgatják.
– Magyarországon mennyire tevékenykedhetnek szabadon az anti-globalista csoportok? A Blaha Lujza téren még májusban helyben hagyott angol szórólapos srác esete sok érdekes kérdést vet fel.
– Ha a nemzetbiztonsági zaklatásra gondolsz, akkor az a válaszom, hogy gyakorlatilag mindegyik szervezet ellen folyik valamilyen szint? megfigyelés. Minket is figyelmeztettek – mindenféle kódolt csatornákon keresztül –, hogy a NATO csúcstalálkozó idejére jó lenne, ha elhagynánk a fővárost. Úgy döntöttünk, hogy nem teszünk eleget ennek a felszólításnak. A genovai konferenciával kapcsolatban megint elkezdődött egy hisztériakeltés, és a nemzetbiztonság bejelentette, hogy együttműködik az olasz hatóságokkal, megfigyeli azokat a szervezeteket és személyeket, akik kimennek Olaszországba. Másfelől a magyar sajtóban az anti-globalista csoportok úgy jelennek meg, mintha vandál, törő-zúzó hordák volnának, akik ugye szétverték Prágát. Minket is megpróbálnak beállítani valamiféle terrorista csoportnak, akitől félni kell. Márpedig, amíg mi betartjuk a törvényeket, a saját véleményünket abszolút törvényes keretek között szeretnénk kifejteni az ország lakosságának, adott esetben a fiataloknak, és erre jogunk van. Megpróbáljuk képviselni azokat a társadalmi osztályokat, akik szerintünk el vannak nyomva.
2001. 07. 21. (V/29)
