hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szálka a hatalom körme alatt

2001. 06. 02.
Amire az előzetes jelek alapján számítani lehetett, bekövetkezett. A Fidesz elhatározta az országgyűlési biztosok menesztését. A legnagyobb kormánypárt döntése nem valami pillanatnyi felbuzdulásból vagy az országgyűlési biztosok iránti ellenszenvből fakad, hanem szoros része a Fidesz eddig követett politikájának. Az az állameszme, amelyet Orbán Viktor és Kövér László pártja követ, nem kedveli a kormány hatalmát korlátozó intézményeket. Ez az oka a parlament szisztematikus gyengítésének, a kormánytól elvileg független ügyészség bekebelezésének, az önkormányzati önállóság korlátozásának, a jegybank bedarálásának, a sajtó elleni rendszeres támadásoknak, a bíróságok elleni kormányzati akcióknak. 



Majtényi László adatvédelmi, Kaltenbach Jenő kisebbségi és Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a parlamentben. Tekintélyt szereztek Fotó: MTI

Ebbe a sorba illeszkedik az a lépéssorozat is, ami előreláthatólag az országgyűlési biztosi intézmény időleges megszűnéséhez, jobb esetben teljes eljelentéktelenítéséhez vezet. 

Az országgyűlési biztosok intézménye hosszas vajúdás után 1995-ben jött létre. Bár az Alkotmány 1989 óta rendelkezett az országgyűlési biztosról, annak általános helyetteséről, a nemzeti és etnikai jogok kisebbségi biztosáról és az adatvédelmi biztosról, az 1990-ben megválasztott, MDF vezette kormánytöbbség nem kapkodta el a dolgot. Az országgyűlési biztosok tevékenységét szabályozó jogszabály csak 1993-ban született meg. Ezt követően újabb két évet kellett várni, míg 1995-ben sor került a biztosok megválasztására és hivatalaik felállítására.

A megválasztás óta eltelt időben mindhárom megválasztott biztos történelmi jelentőség? munkát végzett el. Annak ellenére, hogy az általuk betöltött hivatalnak sem történelmi előzményei, sem hagyományai nem voltak a magyar jogrendben, mára mindhárom intézmény fontos részét képezi a magyar alkotmányosságnak. 

A biztosok sikerét jelzi, hogy például az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által készített ajánlásoknak kezdetben több mint negyven százalékát nem fogadták el az érintett hivatalok, mára az el nem fogadás aránya húsz százalék alá csökkent. Az állampolgárok bizalmát jelzi, hogy évről évre folyamatosan emelkedett azoknak a száma, akik a biztosok hivatalához fordultak, miközben folyamatosan csökkent a megalapozatlan beadványok aránya. A közvélemény-kutatások szerint az országgyűlési biztosok hivatala iránti bizalom kiemelkedően magas, hat év után bátran állítható, hogy az egyik legnépszerűbb közjogi intézménnyé vált a három biztos hivatala.

Annak ellenére, hogy voltak, akik attól tartottak, hogy az országgyűlési biztosok nem találják majd meg helyüket a jogrendszeren belül, vagy hogy más intézmények, különösen az ügyészség, illetve a bíróságok feladatait fogják átvenni, az elmúlt hat év bebizonyította, hogy számos olyan terület van, ahol a biztosok fellépése hiányokat pótolt.



A szegények ügyvédje



Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megválasztásakor azt mondta, hogy "az országgyűlési biztos mindig szálka a mindenkori hatalom körme alatt". A biztos akkor látja el jól a feladatát, ha tevékenysége korlátot jelent a hatalom számára, és az általa okozott kellemetlenség önkorlátozásra kényszeríti a hatalmat. Gönczöl Katalin ezt a feladatot tökéletesen töltötte be. Hatéves tevékenységéből három év az MSZP–SZDSZ-kormány idejére, három pedig a jelenlegi kormány idejére esett. A biztos tevékenységéről minden évben közel félezer oldalas jelentés készült, és ezeknek a jelentéseknek a szakmai elemzéséből világosan látható, hogy a biztos munkáját teljes pártatlansággal végezte. Ugyanannyi kellemetlenséget okozott az előző, mint a jelenlegi kormánynak. Önkormányzatok hatóságainál végzett vizsgálatait soha nem befolyásolta a polgármester pártállása. 

Egy újonnan alakuló intézmény esetében, ahol az intézménynek adott jogosítványok olyan mértékben kötődnek a szerv vezetőjéhez, mint az országgyűlési biztosok esetében, a szervezet munkájában meghatározó jelentősége van a vezető személyének. Gönczöl Katalin a hivatalát a szegények, a kiszolgáltatottak és a rászorulók védelmezőjévé tette. A szegények ügyvédjeként lépett fel. Vizsgálatai és ajánlásai védelmet kínáltak a gyermekek, azon belül is az állami gondozottak számára. Feltárta a szociális otthonokban elhelyezett időskorúak és betegek kiszolgáltatott helyzetét és az őket érő alkotmányos visszásságokat. Foglalkozott a járadékra jogosult időskorúak helyzetével, azokkal az esetekkel, amikor önkormányzatok az időskorúak támogatását ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az idős ember otthonára az önkormányzat jelzálogjogot jegyeztetett be. Több ügyben foglalkozott a biztos a fogyatékos embereket, olykor fogyatékos gyermekeket érő joghátrányokkal. Fellépett a fogva tartottak, a rendőrségi fogdákban vagy a börtönökben személyes szabadságuktól megfosztott állampolgárok érdekében. Vizsgálata során többször elmarasztalta a rendőrség egyes intézkedéseit vagy az általa kialakított gyakorlatot. Különösen emlékezetes volt az a vizsgálat, amikor egy tanárnőt bántalmazó civil ruhás rendőrök ügyében a biztos élesen kritizálta a rendőrség akcióját. Ugyanakkor több ügyben felemelte a szavát a jogaikban megsértett "egyenruhás állampolgárok", katonák, rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók érdekében is. Vizsgálatokat folytatott és ajánlásokat készített a hajléktalanokat érő joghátrányok feltárására és orvoslására. 

Mint ebből a vázlatos felsorolásból is láthatjuk (csak a 2000. évi tevékenységről szóló beszámoló több mint ötszáz oldal terjedelm?), az országgyűlési biztos fellépett mindazok érdekében, akiknek védelmét más nem látja el, akik túl gyengék, szegények, elesettek, kiszolgáltatottak ahhoz, hogy magukat megvédjék. Mindezek alapján nem véletlen, hogy 2000-ben az egyik országos napilap az Év Emberének választotta. 

Egyes kormánypárti képviselők azt állítják, hogy az országgyűlési biztos tevékenységére nincs is szükség, hiszen a jogaikban megsértettek bírósághoz fordulhatnának. Most tegyük félre azt a nem elhanyagolható tényt, hogy Magyarországon az Alkotmányban foglalt jogok közvetlen megsértéséért nagyon nehéz bírósághoz fordulni, és képzeljük el, hogy egy hajléktalan embernek milyen esélye lehet egy ilyen per megnyerésére. Ha már be tud jutni a bíróság épületébe, és nem dobják ki az őrök, mielőtt bármit mondhatna, nagy szerencséje van.

Mint láthatjuk, az országgyűlési biztos nem a "három szoba, három gyerek, négy kerék" Magyarországán végzi munkáját. Nyilatkozatai, jelentései, beszámolói újra meg újra rámutatnak a jelenlegi helyzet árnyoldalaira. Arra, hogy az Alkotmányban biztosított jogok százezrek számára továbbra sem elérhető kiváltságnak tűnnek. Újra meg újra rámutatnak arra, hogy az adófizetők pénzéből működő hivatalok és hatóságok milyen gyakran helyezik saját hivatali érdekeiket az általuk szolgálandó emberek érdekei elé. Kétségtelen, a biztos jelentései rontják a rendőrség, az erőszakszervek és sokszor a kormány sikerpropagandája által sugallt képet. De ez az országgyűlési biztos feladata. Ha jól látja el feladatát, szükségképpen konfliktusba kerül a hatalommal. Ha nem jönne létre konfliktus, a biztos visszaadhatná megbízatását. Gönczöl Katalin jól látta el feladatát, sokszor került konfliktusba az előző kormánnyal, és sokszor a mostanival is. Beszámolóját ennek ellenére minden esetben nagyon nagy többséggel elfogadta az országgyűlés. Most is mindenki méltatja tevékenységét, de míg sokak számára az érdemekből az a következtetés adódik, hogy Gönczöl Katalint újra kellene választani, a Fidesz menesztését javasolja.

Mint ahogy meneszteni javasolják Kaltenbach Jenő kisebbségi biztost is, bár az ő pozíciójára a Fidesz szerint az ellenzék tehetne javaslatot, így a három biztos közül Kaltenbach Jenő maradására van a legnagyobb esély. A kisebbségi biztosnak a MIÉP és az MDF éles támadásaival kellett szembesülnie. A két párt képviselői elsősorban a zámolyi romák ügyében történt fellépéséért, de szélesebb értelemben általában a romák érdekében tett nyilatkozataiért támadták. Kaltenbach "bűnlistáján" szerepel az a törvényjavaslat, amelyet a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen készített. A törvényjavaslatot a kormánypártok még csak napirendre sem vették, azzal az indokkal, hogy az Igazságügy-minisztériumban felállítottak egy bizottságot. Erről persze egyes ellenzéki képviselők azt állították, hogy pusztán a kérdés megoldásának elodázása folyik, hiszen, mint mondták: "A tett halála a bizottság."



Az első számú célpont



A három biztos közül kétségtelenül a legtöbb borsot az adatvédelmi biztos, Majtényi László törte a hatalom orra alá. Helyzetét sajátossá teszi, hogy feladatait nem pusztán az országgyűlési biztosokról szóló törvény, hanem az adatvédelmi törvény is meghatározza. Ennek alapján kötelessége az adatvédelmi biztosnak a készülő jogszabályok tervezeteinek elemzése. Kötelességteljesítése során több esetben is súlyos konfliktusba került a kormánypártokkal, például a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag, majd az APEH-nyomozókról szóló jogszabály tervezete során. Mindkét esetben Majtényi álláspontja egybeesett a törvénnyel szembeni ellenzéki kritikákkal. Éles kormánypárti kirohanások követték a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos állásfoglalását. Vihart kavart az adatvédelmi biztos a népszámlálás kapcsán közzétett állásfoglalásával is, mint ahogy legfrissebb jelentése, amelyben a kormányőrség népszavazási részvételét marasztalja el, valószínűleg szintén kritikákat fog kiváltani a kormányoldalon.

Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a mindenkori hatalom meglehetősen ellentmondásosan viszonyul az információkhoz. A saját magáról szóló információkat szereti elrejteni. Az adatvédelmi biztos az Országimázs Központ költekezései vagy a kormányülések jegyzőkönyvezésének beszüntetése kapcsán is elmarasztalta ezt a gyakorlatot. A polgárok adataiból azonban a hatalom szeretne minél többet megszerezni. Ezt nevezik a szakirodalomban "Nagy Testvér"-effektusnak. (George Orwell 1984 cím? könyve alapján, ahol a Nagy Testvér figyelő szeme elől senki nem rejtőzhetett el.) Újabban azonban a Nagy Testvér mellett megjelentek a "kistestvérek" is, a magángazdaság azon szereplői, akik egyre gátlástalanabbul gyűjtik a polgárok személyes adatait. Ilyen adatgyűjtőkké váltak a nagy áruházláncok, bankok, áruküldő szolgálatok, akik a szolgáltatásaikat igénybe vevőkről gyűjtenek és tárolnak előszeretettel adatokat. Majtényi László következetesen felvette a harcot az ilyen típusú visszaélések ellen is. Mint ahogyan küzdelmet folytatott azon munkavállalók érdekében, akik sérelmezték, hogy munkáltatójuk olyan beléptető rendszert alkalmaz, amely biometrikus (a felhasználók mérhető testi tulajdonságait – például ujjlenyomat, a retina és az írisz képe, a hang, az arc jellemzői – használó) azonosítókat alkalmaz, így olyan információkhoz is hozzájuthat, amely teljes mértékben kiszolgáltatottá teszi a dolgozót. 

Nem véletlen, hogy Répássy Róbert, az ideologikus kérdésekben gyakran bevetett Fidesz-képviselő nemrégiben felvetette, hogy meg kellene szüntetni az adatvédelmi biztos intézményét. Nyilatkozatát követően a MIÉP is kijelentette, hogy az adatvédelmi biztos hivatala idegen a magyar hagyományoktól, Amerikából túlzó módon átvett jogintézmény, amit meg kell szüntetni. (Ami a magyar hagyományokat illeti, a MIÉP-nek igaza van, az adatvédelem idegen a magyar hagyományoktól, mint ahogyan a jogállamiság és a demokrácia sem gyökerezik túl mélyen ezekben a hagyományokban.)



Három forgatókönyv



Az országgyűlési biztosok intézményét három módon is fel lehet számolni. Az első út a kétharmados törvény és az Alkotmány módosítása. Erre jelenleg a kormánynak nincs lehetősége, mert az ellenzék támogatására nem számíthat. A második út, hogy az Országgyűlés nem választja meg a köztársasági elnök által előterjesztett jelölteket. Erre sajnos nagy esély van. Ebben az esetben az országgyűlési biztosi intézmény működésképtelenné válik, mivel a jogosítványok a biztosok személyéhez és nem a hivatalukhoz kötődnek. A harmadik lehetőség olyan személyek megválasztása, akik nem képesek vagy nem akarják vállalni azokat a konfliktusokat, amelyeket a jelenlegi biztosok vállalnak. Sajnos erre is nagy az esély, az eddig szóba került jelöltek iránti tisztelet mellett is látni kell, hogy társadalmi és szakmai tekintélyük meg sem közelíti a jelenlegi biztosokét. 

A Fidesz számára mindkét utóbbi lehetőség kedvező. A Fidesz ugyanis olyan hatalmi konstrukcióban gondolkodik, ahol a kormány, pontosabban a kormányfő hatalmát lehetőleg semmi sem korlátozza. A magyar konzervativizmus legrosszabb hagyományaihoz viszszatérő Fidesz olyan közhatalmi rendszer kiépítésén fáradozik, amely a választók elé kizárólag a hatékonyság követelményét tárja. Azt állítja, hogy az a politika, az a hatalom, amely hatékony, az jó.

Holott régóta tudott, hogy minden hatalom addig terjeszkedik, amíg korlátokba nem ütközik. A modern demokráciák ezért alakították ki a "fékek és ellensúlyok rendszerét", ahol az egyik hatalmi ágat más hatalmi ágak vagy intézmények kontrollálják. A Fidesz a kormány hatalmát ellenőrző intézményeket szét kívánja verni. Ezt teszi a parlament ellenőrző szerepének elsorvasztásával (a háromhetes ülésezéssel, a vizsgálóbizottságok törvényellenes ellehetetlenítésével stb.). Ez történik a sajtó különböző módokon való megregulázásával (megfélemlítéssel, anyagi ellehetetlenítéssel, vissza-visszatérő jogalkotási próbálkozásokkal). Erre történik kísérlet a Nemzeti Bank kormánytól való függetlenségének lazításával. Ezt a célt szolgálja az országgyűlési biztosok intézményének szétverése is. Az elkövetkező hetek kérdése, hogy megmarad-e a kormánytól független intézmények utolsó bástyái közül három? Megmarad-e a kormányt ellenőrző ezen három szervezet, vagy ezek is a Fidesz-kurzus áldozatává válnak?

Az országgyűlési biztosi intézmény működőképességét és hatékonyságát, a jogvédelem eddig elért szintjének fennmaradását a jelenlegi biztosok újraválasztása garantálhatná. Minden más megoldás visszalépés lenne az alkotmányos jogok védelme területén.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!