hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hol vagy, István király

2000. 08. 19.
1943 közepén az egri egyházmegye új főpásztort kapott. Dr. Czapik Gyuláról beiktatásától kezdve sejteni lehetett, hogy nem üvölt együtt a farkasokkal, felismeri a világ rendjét, a magyar sorsot, és igyekszik a valót megértetni a papokkal és a hívekkel. Augusztus 20-i szentbeszédében ezt mondta: "Szent István nem öltöztette a kereszténységet sujtásos, magyaros ruhába." Nyílt kihívás volt a kereszténység akkori nacionalista mérgezésével szemben – és ma is időszer?…

A homiliát rövidítve közölte a megyei lap, az idézett mondat benne maradt. Meglepő
volt, mert az újság igyekezett minél teljesebben kielégíteni a fasiszta hivatalosság
"elvárásait". Nem tudhatjuk, hogy a főpapi szavakra felfigyelt-e a hatalom. Ha
igen, biztosan felszisszent, de gondja volt rá, hogy a szisz-szenetet a nép ne észlelje.
Az uralkodó labanc nacionalizmus mindent elkövetett, hogy István királyt a konzervatív
"nemzeti" eszmébe integrálja, őt, a történelem egyik legnagyobb újítóját!
Tudjuk, hogy idegen papokkal szervezte meg a hazai egyházat, német lovagokkal verte le
az új, európai trónöröklési rend ellen lázadó rokonait. Ha kilencszáz évvel később
tesz valami effélét, internacionalistának neveznék. A kuruc nacionalizmus viszont
kritikus volt vele szemben: a kálvinisták, némely írók, "németutáló" magyarok
– de ellenkezésüket csak suttogva merték terjeszteni.

István király irtózatos munkát végzett irtózatos módon, de sikerrel (ha talán nem
is száz százalékosan): rákapcsolta az országot a nagyjából már megszilárdult
nyugati h?bériségre. A róla erőltetett hivatalos tanokkal szemben helye van néhány
ellenvetésnek. A kereszténység ezen a területen jelen volt már a honfoglalás előtt,
Veszprémben püspökség működött. A honfoglalást követő században keresztény
volt a meghódított lakosság jó része; valószínűleg akadtak megkeresztelt magyarok
is. A tömeget Géza fejedelem terelte keresztvízre. Istvánnak a pogány maradványok félresöprése,
az egyház megszervezése, megszilárdítása, a hatalomba való integrálása, a nyugati
kultúra hazai megalapozása maradt, röviden: a h?béri rend megteremtése. Az is
vitatható feltételezés, hogy az átállás nélkül, illetőleg késlekedése esetén a
magyarság eltűnt volna a térképről. Valószínűleg nem, de – Oswald Spengler szavát
használva – "fellahnépként" tengődött volna, talán az albánokéhoz hasonló
sorsban.

Akik mostanában Szent István időszerűségéről szónokolnak, maguk sem tudják,
mennyire igazuk van. (Hiszen a szónoklatokkal önmagukat reklámozzák inkább, mint
Szent Istvánt idézik.) Az országnak megint – és ismét kényszerűen – rá kell
kapcsolódnia a fejlődésben előre szaladt Nyugatra. A feltételek több részletben
ellentétesek (de éppen ezért azonosak) a korábbiakkal. A lényeg, hogy szakítani kell
a múlttal. Ennek érdekében most ezer éve a népnek vállalnia kellett a teljes alávetettséget,
2000-ben viszont a befogadó Nyugat a nép döntésén alapuló kormányzást, a teljes
gondolat- és szólásszabadságot követeli. Szent István tekintélyt akart, most a
vezetésnek kell függenie a néptől, amely szabad politikai versenyben választja ki
kormányosait. A nagy uralkodó egyetlen államvallásra rendezkedett be, ezt mai kormányzatunk
négyre módosítja, a szabad világ azonban valamennyi vallási közösség egyenrangúságát
és a világi hatalomtól való függetlenségét tartja eszméivel "konformnak".

A világgazdasággal való kapcsolat, a Trianon okozta nemzeti szétszakadás és az ennek
megszüntetésére irányuló ötletszer? – emiatt veszélyhordozó – próbálkozások:
nem eléggé felderített nehézségek, amelyeknek a leküzdéséhez Szent István zsenijére
lenne szükség. "Hol vagy, István király?" Heves szónoklatokban, költséges ünnepségekben,
kétes művészi érték? szobrokban – de nem a trónon. Nincs senki, aki elvégezhetné
az ő újra elvégzendő művét, ahogyan a halálakor sem volt, aki folytatni tudta
volna.

…A Czapik érsek által említett sujtásos ruha csak a kótyagos nacionalisták képzeletében
magyar. (Egy részük ma is varrat ilyet magának.)

Az újkor első századaiban nemzetközi viselet volt. Nálunk még sokáig megmaradt a
nemesi ruházkodásban, a katonai öltözetben, bár a végén már csak a tisztek díszöltözékében.
De attól nem lesz magyar, hogy régi idők maradványa. (A díszmagyart egy pesti német
szabó találta ki.) Az érsek a sujtásos öltözék felújításának szánalmas kísérletét
láthatta maga körül, azért használta beszédében az álmagyarság jelképeként,
arra célozva, hogy ezt a gúnyát próbálják ráhúzni a kereszténységre. Milyen jól
eltalálta Ady: "Nérók új cirkuszt mindig csak kilelnek." De ez a cirkusz még csak
nem is új.

(a szerző publicista)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!