hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A hit és a gyülekezet
Németh Sándor írása

Személyemmel és a Hit Gyülekezetével szemben manapság gyakran elhangzik a vád, hogy közösségi életünk során megsértjük az emberi jogokat. Kritikusaink "emberi jogi sérelemként" értelmezik a közösségben eloforduló karizmatikus megnyilvánulásokat, a személyes önrendelkezés önkéntes korlátozását, valamint a gyülekezet vezetési stílusát és más jelenségeket is.

Kihívás és társulás

Egyházon a keresztény felfogás olyan közösséget ért, amely nem alkalmi jellegu, hanem meghatározott célok és feladatok megvalósítására vonatkozó természetfeletti hívás eredményeképpen jön létre. Az Újszövetség a hellén kultúrában polgárjoggal rendelkezo görögök népgyulésére vonatkozó kifejezéssel (ekklészia = kihívottak közössége) nevezte el a korai keresztény közösséget. A görög társadalomban az ekklészia szó szabad polgárok gyulését jelentette, akiket kihívtak otthonaikból vagy munkahelyeikrol, hogy egybegyuljenek és megvizsgálják, megtárgyalják a közérdeku ügyeket.
Az apostolok az ekklészia kifejezést átértelmezték. Keresztény jelentéstartalmában nem az állam, a társadalom, hanem Isten hívja ki az embert az evilágból az igehirdetés által, hogy Jézusban a Krisztust megismerje, az üdvösségbol részesüljön, valamint az elhívottakkal egybegyülekezzen, azokkal közösségbe, egységbe kerülhessen.
A keresztény ekklésziában az emberek nem saját gondolataikat, nézeteiket osztották meg egymással, hanem Isten Igéjét hallgatták; nem a többségi vagy kisebbségi döntéseknek, szándéknak, hanem Isten akaratának vetették alá magukat: ugyanis a korai egyház teokratikus rendszere spirituális és karizmatikus jellegu volt. Isten akaratát pedig a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás és a Szent Lélek (Szellem) kijelentése alapján ismerhették fel. A teokrácia e spirituális változata a korai keresztények számára a tényleges Isten-uralmat jelentette, melynek megvalósulását egy hívoben a Szent Lélekkel (Szellemmel), hittel és bölcsességgel való beteljesedés jelezte.
Emberi jogi szempontból az egyház szabad, önkéntes társulás, melynek szabad választás alapján lesz valaki tagja, amikor elkötelezi magát a zsidó-keresztény erkölcsi-szellemi normák, értékek, hitigazságok elfogadása és megvalósítása mellett. A vallásszabadsággal való élés a személyes önrendelkezés önkéntes korlátozását is jelenti. A megtérés szellemi-erkölcsi eseményét jogilag úgy is lehet értelmezni, hogy az illeto személyes önrendelkezését korlátozza akkor, amikor az evilági normák helyett a keresztény normarendszert fogadja el, hogy ezek alapján átalakítsa életvitelét.
A két rendszerrol köztudott, hogy nem adekvát, számos ponton jelentos mértékben különbözik, sot ellentétben áll egymással. Az általános emberi jog például lehetové teszi a zsidó-keresztény erkölcsi-szellemi értékek tagadását. Mondjuk az általános jog szerint mindenkinek szabadságában áll házasság elott szexuális életet élni, sot házastársán kívül másokkal is szexuális kapcsolatot létesíteni. Az Istenhez megtéro ember azonban lemond errol az általános jogáról, s a keresztény etika alapján ezt a magatartást elítéli, nem kíván vele élni; sot szabad döntésébol fakadóan azt is tudomásul veszi, hogy ha általános emberi jogait a keresztény hitelvekkel szembeállítva gyakorolja - mondjuk szólásszabadságával élve az "Isten meghalt" véleményt hirdeti nyilvánosan -, akkor elveszítheti tagságát a keresztény erkölcsi-szellemi értékrend alapján álló egyházban.
Az önkorlátozás betartását a kívülállók azért nem értelmezhetik jogsérelemként, mert a vallás és a meggyozodés kinyilvánításának szabadságában benne foglaltatik az is, hogy a polgár bizonyos jogainak gyakorlásáról lemond - ami nem jelenti a személyiségi jogairól való lemondást. A társadalom nem attól lesz demokratikus, plurális, nyitott, ha különbözo szervezetei, társulásai, képzodményei mindegyikében megvalósul az általános jogok összessége, hanem attól, hogy a különbözo értékek és érdekek mentén szervezodo közösségek, csoportok egymáshoz való viszonyát ellentétes érdekeik ellenére is a jogszeruség jellemzi. A demokratikus intézményrendszer a különbözo, egymásnak is gyakorta ellentmondó abszolútumokat, hittételeket, érdekeket képviselo közösségeket, csoportokat egységes jogrendjében az egyenjogúság elve alapján egymás mellé rendeli. Ez a berendezkedés tág teret biztosít a különbözo politikai, muvészeti, vallási stb. nézetek, meggyozodések ütköztetése, csatája számára. Ez elmaradhatatlan ismérve, tartozéka a demokratikus társadalom fejlodésének. A Hit Gyülekezete mindig is hangoztatta, hogy nem egy íratlan, nehezen értelmezheto közerkölcsfelfogáshoz szabta magát, amikor erkölcsi értékrendjét kialakította. A magyar társadalom erkölcsi pluralizmusához úgy kívánunk hozzájárulni, hogy abban a zsidó-keresztény kinyilatkoztatást fogadjuk el és képviseljük következetesen.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!