hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Céltudatosság vagy biológiai optimizmus?
Pályaválasztás itthon

A 21. századi 18 éves már nem sző romantikus álmokat a jövőről, döntéseit egy új világkép befolyásolja: a gazdasági mutatók. Boldogságukat mindannyian nagy erőkkel keresik, sokak fő célja egy harmonikus, kiegyensúlyozott családi élet jó anyagi körül­mények mellett. A Hetek felmérése 17-19 éves gimnazisták körében született, az adatok pedig nem Magyarország összfiatalságára, hanem egy olyan rétegre vonatkoznak, akik tudatosan értelmiségi, illetve vezető szerepre készülnek.

A megkérdezetteknek 42 százaléka választ magának úgynevezett „jól menő szakmát” (műszaki, orvosi, közgazdasági egyetem), a többiek anyagilag nem így szeretnék bebiztosítani magukat. Sokan művészek, bölcsészek szeretnének lenni, többnyire nincs konkrét elképzelésük arról, hogy pontosan mivel foglalkoznának szívesen. 
A válaszadók 17 százaléka megy egészségügyi pályára, 15 százalékuk műszaki egyetemre, 10 százalékuk pedig közgazdaságot szeretne tanulni. Néhányan a Nemzetvédelmi Egyetemet jelölik be a jelentkezési lapon, mások bölcsészetre, kommunikációra, tudományos pályára adják a fejüket. Utóbbi területen legnépszerűbb a pszichológia.
A pénzügyi, közgazdasági terület volt az utóbbi években a legnépszerűbb azon fiatalok körében, akiknek nem volt közömbös a jó fizetés. Az érdeklődés jelenlegi visszaesésének oka valószínűleg az utóbb kialakult pénzügyi helyzet. A piac valóban áll, azonban a legmagasabb fizetéseket még mindig ebben a mezőnyben osztják.
A Big4 (a négy piacvezető számviteli cég) egyik fiatal dolgozója a Heteknek elmondta: „Egy multinál már az egyetem alatt el lehet kezdeni dolgozni, ekkor az ember megkeres 120-150 000 Ft-ot. Egyetem után a kezdő fizetés nettó 150-190 000 Ft között van. Itt az a kecsegtető, hogy viszonylag gyorsan és kiszámíthatóan emelkedhetnek a ranglétrán. Ha valaki kitartó, sokat dolgozik, és a rátermettsége is megvan, akár 5 éven belül elérheti a menedzser szintet, ami bruttó 800 000 Ft-ot, azaz kézbe kapva több mint félmilliót jelent.”
Sokat nyom az önéletrajz értékén egy vezető cégnél eltöltött idő. A külföldi munka is ezen az úton keresztül a leginkább elérhető. „Viszont ez a világ irreális. Könnyen el lehet veszni a süllyesztőben. Jó fizetés, jó autó, lakás, és az ember észre sem veszi, hogy hétvégén is, mindennap este későig dolgozik. Az itteni fiatalok a munkán kívül csak felszínes dolgokról beszélnek, az élet valódi realitása nem érdekli őket” – teszi hozzá a pályakezdő kolléga.
Ezeknél a cégeknél főleg a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli szakán végzettek jönnek számításba.
Ha valaki pénzügyi területen szeretne dolgozni már az egyetem alatt, jó, ha extra tevékenységekbe is beleássa magát. „Érdemes nemzetközi konferenciákon részt venni, illetve ezek szervezésében is segédkezni – tanácsolja Polczer István, pénzügyi szakember. – Az ilyen alkalmakkor olyan neves szakemberekkel kerülhet az ember személyes kapcsolatba, amely pótolhatatlan. Így nemcsak tudását, hanem tárgyaló- és kommunikációs készségét is fejlesztheti az egyetemista.” Véleménye szerint nem jó, ha a napi hírek befolyásolják a pályaválasztási döntést, mivel ez a válság, ami pénzügyi nehézségekkel indult, több tíz éves távlatban még teljesen átalakulhat. „Fontos, hogy célokat tűzzön ki mindenki maga elé. Az üzleti világ is kőkeményen célokról szól. Természetesen ezeket fontos időnként felülvizsgálni. A mai világban pedig a fiataloknak talán még nagyobb szükségük lesz a mobilitásra minden területen.”
A műszaki egyetemekre való jelentkezést nagyon támogatja mind a sajtó, mind a tanárok. Polczer István szerint az egészséges társadalom kialakulásához a termelésnek kell megerősödnie. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ma a pénzügy mellett a válság nagy vesztesei az építőipar és az autóipar. Azonban az informatika, az energetika továbbra is jó iránynak számít.
A mérnöki kezdő fizetés 120-140000 Ft, de van, hogy bizonyos multik csak 80 000 Ft-ot fizetnek egy friss diplomásnak. Egy pályakezdő építészmérnök elmondta: „Én 2008-ban diplomáztam. Legtöbben még most sem találtak munkát. Van olyan osztálytársam, aki inkább kiment külföldre, és villanyszerelőként dolgozik. Más hamburgereket árul. Egy barátom Skóciában nyelvet tanul, ketten Bécsben vannak. Eddig még egyikük sem tudott külföldön elhelyezkedni. Vannak lányok, akik itthon maradtak, és hogy ne essenek ki teljesen a szakma hatóköréből, elmentek építőipari céghez, például a Swietelskyhez dolgozni, papírt tologatni, irodai-titkárnői munkára.”
Amennyiben valaki műszaki pályára készül, fontos, hogy gyakorlati ismeretekre is szert tegyen. Lengyel Csaba építőmérnök szerint „mindenkinek hasznos, ha fiatalon dolgozik, világot lát, megérti az elméleti összefüggéseket; persze ez is azon múlik, hogy hol milyen munkát csinál, és talán a leglényegesebb, hogy milyen mesterek árnyékában nő fel”. Érdemes a célokat leírni, de nem publikálni, majd időnként felülvizsgálni. Fontos informálódni, de „a legpontosabb információt a hús-vér valóság adja. Ezek az úgynevezett kihalófélben lévő példaképek, mesterek”.
A harmadik népszerű terület az egészségügy. Sokan választják az orvosi pályát, annak ellenére, hogy az egészségügy köztudottan nincs jó helyzetben. „Itt Magyarországon nem sok esély van a felemelkedésre – vélekedett egy végzős orvostanhallgató. – A magánklinikák rezidenseket alapból nem fogadnak, csak szakorvosokat. Így a gyakorlóéveket, ami jobb esetben 5 év, mindenképp állami kórházban kell eltölteni. Itt az alapfizetés 98 000 Ft, de ha sok ügyeletet vállal valaki, ez felmehet 115 000 Ft-ig is. Természetesen bizonyos szakterületeken megy a hálapénz, de ezt nem mindenki tekinti természetesnek. Külföldön viszont könnyen el tud helyezkedni egy friss diplomás is. Jobban megbecsülik, kevesebbet kell dolgozni, és a fizetés is jó. Bizonyos országokban orvoshiány van, a magyar egyetemek híre pedig nagyon jó. A Magyarországon tanuló rengeteg külföldi diák viszi a magyar egyetemek jó hírét. A Semmelweis Egyetemen végzetteket főleg Németországban fogadják, a Debreceni Egyetemről sokan mennek Norvégiába, Svédországba, Izraelbe. Ha valaki tudja az adott ország nyelvét, akkor könnyen el tud helyezkedni. Főleg kisebb klinikákon.”

Önközpontúan és optimistán nem olvasnak

A pályaválasztási érdeklődés mellett kíváncsiak voltunk ugyanezen fiatalok életcéljaira, az olvasási szokásokra, arra, hogy mivel töltik el szabadidejüket, illetve családalapítási terveikre.
A pályaválasztásban, úgy tűnik, nincs kreatív szórtság. Akik jó anyagi körülményeket szeretnének, azok csak három területet tudnak elképzelni. A konkrét foglalkozást, munkahelyet viszont nagyon kevesen tudják leírni. Ugyanilyen határozatlanság jellemző akkor is, amikor konkrét életcéljaikról beszélnek.
A fiatalok a jövőről optimistán gondolkodnak. 30 százalékuk legfontosabb céljai között jelölte meg a harmonikus családot, 28 százalékuk pedig a boldogságot és sikert. Azonban meglepő tény, hogy a megkérdezettek csupán 2,7 százaléka tud konkrét nagyívű célokat megnevezni, melyeket meg akar valósítani a jövőben. Körülbelül kétszer ennyien (5,5 százalék) nem tudnak mást megfogalmazni, mint hogy az életet önmagáért, a szórakozásért érdemes végigélni.
A fiatalok 88 százalékának célja csak önmagával vagy szűk környezetével kapcsolatos, míg másokon segíteni, maradandót alkotni csak 12 százalék szeretne.
A felmérés során olyan osztály is akadt, ahol a diákok többsége céltudatos volt, példaképeik sem filmszínészek vagy tévé­­sztárok voltak. Ebben az osztályban a kérdőívekből kitűnt, hogy tanárukkal sokat beszélnek a jövőről. Eme ritka kivételtől eltekintve a fiatalok többnyire nem részesülnek valódi, egészséges életvezetési tanácsadásban. A legtöbb fiatalt inkább leköti az érettségire való felkészülés, mint a világ feltérképezése. A jövő megtervezését elnapolják.
Gyenge életvezetésre utaló jelek: a megkérdezettek 50 százalékának nincs példaképe. 19 százalék háromnál kevesebb könyvet olvas el évente. Ez meglepő adat a gimnáziumokra nézve, ahol csak a kötelezően elolvasandó könyvek száma több ennél. 27 százalékuk havonta egy könyvet olvas. És csupán 4,6 százalékuk olvas el 50-nél több könyvet évente.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!