A spam szó a Monthy Python repülő cirkusza című sorozat egyik részéből ered, amikor egy étteremben a pincér a vendégeknek ételt ajánl, és a „spam”, azaz a löncs szó minden javaslatában megtalálható. Ez azt hivatott tükrözni, hogy minél többször kapunk spamet, annál bosszantóbb. A spam szót azokra az elektronikus levelekre használjuk, melyeket kéretlenül küldenek, túlnyomórészt valamilyen szolgáltatást vagy terméket kívánnak vele értékesíteni. Hazánkban meglehetősen elterjedtek az úgynevezett „engedélykérő” spamek, melyek ugyanúgy, mint a többi spam, előzetes beleegyezésünk nélkül kerülnek küldésre, csupán azzal a megtévesztéssel, hogy egy bizonyos tévesen értelmezett jogszabályra hivatkozik a feladó. Mivel azonban ezen levél is előzetes jóváhagyásunk nélkül érkezik, és valamilyen szolgáltatást, terméket kívánnak vele értékesíteni, vagy információkat közölni az esetleges későbbi vásárlás lehetőségével, kéretlen elektronikus hirdetésnek minősül. Csak abban az esetben jogszerű bármilyen tájékoztató küldése postafiókunkra, ha előzetesen beleegyezésünket adtuk, például egy weboldalon feliratkoztunk hírlevélküldésre, vagy valamilyen promóció, vásárlás alkalmával személyes adatainkat megadtuk, és beleegyeztünk, hogy a későbbiek folyamán értesítést küldjenek részünkre e-mailben.
Szinte elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb felkerüljön e-mail címünk egy spamlistára. Ezért fontos, hogy használjunk spamszűrőt, melyet az internetről ingyenesen is letölthetünk, ha nem szándékozunk fizetős szoftvert használni. Egy ilyen program segítségével különböző szempontok – feladó, tárgy, tartalom – alapján tudjuk értékelni beérkező leveleinket, és automatikusan akár a szemetesbe helyezhetjük a számunkra felesleges küldeményeket. Kerüljük e-mail címünk nyilvános megadását honlapokon, ha pedig információkat, ajánlatokat kérünk, űrlapokat töltünk ki, előnyös egy erre a célra használt másodlagos e-mail cím létrehozása. Ha mégis minden igyekezetünk ellenére nem várt, kéretlen elektronikus küldemény érkezik, ne kattintsunk semmilyen linkre, ami szerepel benne, ne válaszoljunk rá, és legfőképpen kerüljük az ilyen módon felkínált szolgáltatások, tárgyak vásárlását, mert ezzel az internetes bűnözők munkáját segítjük. A legjobb és leggyorsabb, amit a kéretlen levelekkel tehetünk, hogy gondolkodás nélkül töröljük. Amennyiben időnk engedi, és segítenénk a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) munkáját, érdemes bejelentést tenni, hogy a törvényszegők elnyerjék méltó büntetésüket.
Eddig spamelésért az NHH maximum félmillió forintos büntetést szabott ki, melyet néhány cégnek megérte kifizetni, majd tovább folytatni a tevékenységet, mivel a bírság sokszorosát keresték meg egy-egy spamkampány által. Így aztán számos esetben a cégvezetők csupán marketingköltségnek tudták be az összeget. 2008-ban az NHH kéretlen elektronikus hirdetés kapcsán kiszabott büntetés által közel 17 millió forintos összeget szedett be. Ez 2007-ben 1,6 millió forint volt. A vonatkozó törvények szerint bejelentést bárki tehet az NHH-nak e-mailben vagy postán, ha kéretlen elektronikus levelet kap. Továbbá az adatvédelmi biztoshoz is tudunk fordulni, mivel az e-mail cím személyes adatnak minősül. Ha pedig pornográf tartalmú levél érkezik a postafiókunkba, a Fogyasztóvédelemnél lehet reklámfelügyeleti eljárás keretein belül panaszt tenni a minket ért kellemetlenség miatt.
Az egyik leghíresebb spammer a harmincéves burnsville-i Christopher William Smith, akit harminc év börtönbüntetésre ítéltek. Pornográf weboldalakat és orvosi recepttel vásárolható gyógyszereket reklámozott kéretlen levelekben, mely miatt az America Online beperelte, a bíróság pedig 5,3 millió dollár megfizetésére kötelezte a spammert. Ezután Dominikában próbálta újraindítani az üzletet. Jelenleg börtönbüntetését tölti.
2009. 08. 14. (XIII/33)
