hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az a misztikus középfokú
2001 a Nyelvek Éve

2000. 10. 07.
"Bábeli zűrzavar uralkodik a magyar nyelvtanításban" – fogalmazta meg egyik ismerősöm sommásan, amint kiadványok tucatjait nézegetve próbált megfelelő intézményt, módszert és árajánlatot találni. Nyelvvizsgára készült. Sok sorstársával egyetemben ő is megértette: az egységes Európa víziója előrevetíti minimum két közösségi nyelv ismeretét. Fiatalok és aggastyánok tucatjai kerülnek ma (újra) iskolapadokba – diákok, elfoglalt menedzserek, negyvenen túli munkavállalók… Céljuk rendszerint ugyanaz: minél hatékonyabban és minél rövidebb idő alatt működőképes nyelvtudást és lehetőleg nyelvvizsgát szerezni. Számukra igyekszik az alábbi írás egy-két ötlet felvillantásával segítséget nyújtani.



Egy nyelven beszélnek   

Permanens Educatio



Ha nyelvtanulásról beszélünk napjaink Európájában, elengedhetetlen, hogy céljainkat,
elképzeléseinket ne az Európai Unió által megfogalmazott szélesebb kontextusban vegyük
sorra. Sokan talán csak legyintenek hazánk csatlakozásának hallatán, mondván, ki
tudja, az mennyi idő még. Akárhány év legyen is, mire EU-taggá válik országunk,
nyelvtanárok egybehangzó véleménye szerint elgondolkodtató az a szint, amelyhez fel
kellene nőnünk; ugyanakkor elgondolkodtató az az elv is, amely mentén az EU a
nyelvtanulási folyamatot megközelíti.

Az EU Fehér Könyvében írtak szerint az unió minden polgárának meg kell kapnia azt a
lehetőséget, hogy "elnyerje és fenntartsa az anyanyelvén kívül még két közösségi
nyelven történő kommunikáció képességét is". Vagyis egy europolgár számára
sem szakmai felkészültsége, sem pedig nyelvtudása nem jelenthet akadályt abban, hogy
képes legyen hazáján kívül is szabadon munkát vállalni. Szakmai vélemények
szerint menedzseri szinten három (!) nyelv tárgyalóképes ismerete teszi ki az uniós mércét.


Örvendetes azonban, hogy ennyiféle nyelv ilyen szint? ismeretét nem egyik napról a másikra
képzelik el. Az EU nyelvpolitikájának talán legfontosabb eleme: a "permanens
educatio", vagyis az élethosszig tartó tanulás. (Sajnos a legtöbb magyar nyelvtanulótól
idegen ez az elv: a legtöbben abbahagyják a tudatos nyelvi építkezést, miután –
sokan nem is könnyen – nyelvvizsgát szereztek.)

Az Európa Tanács 2001-et a Nyelvek Évének nyilvánította. Ebben az évben több, a
nyelvtanulással és a nyelvoktatással kapcsolatos rendezvénysorozat lebonyolítását
tervezik. Minden bizonnyal ekkor vezetik majd be az élethosszig tartó tanulás elvét
leghívebben tükröző úgynevezett "Európai Nyelvi Portfóliót" is, amely első
hallásra talán meghökkentő, de a gyakorlatban annál hasznosabbnak bizonyuló
iratcsomag lesz.

Az elképzelések szerint eleinte csak a magasabb állások betöltéséhez, később
kisebb presztízs? állásokhoz is az európai munkaadók egy ilyen önarcképes portfóliót
kérnek majd. A munkavállalók ezzel tudják bemutatni leendő munkáltatójuk számára
nyelvtudásukat. Az Önarckép mellett egy Nyelvi Útlevél is tartozik a Portfólióba,
amely az egyes célnyelvi kurzusok, tanfolyamok neveit sorolja fel (ez lehet egy intenzív
kurzustól kezdve akár bébiszitter-tanfolyam is…). A Portfólió tartalmazza majd azt
a Dossziét is, amelyben a nyelvtanuló az addig megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványai
mellett idegen- és anyanyelven írt leveleit, esszéit, cikkeit, tanulmányait is mellékelheti;
ezáltal lehetőséget kap arra, hogy önmaga is véleményt nyilváníthasson nyelvtudásáról,
bemutathassa eredményeit.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen "adatbank" nem egy-két év alatt gyűlik össze. A szóban
forgó elképzelés a nyelvtanulást mint folyamatot, nem pedig mint egyszeri eseményt
hangsúlyozza.



Nemzetközi

nyelvvizsgák



Sokak előtt még mindig ismeretlen tény, hogy a magyar állami nyelvvizsgákon kívül több
tucat nemzetközi nyelvvizsgatípus is várja a vizsgázni vágyókat; óriási eredmény,
hogy ezek közül néhány különbözeti vizsga nélkül, csupán a honosítási díj
(jelenleg 1800 forint) befizetésével "C" típusú magyar állami nyelvvizsgaként is
elfogadtatható!

Megszűnőben van tehát az eddigi gyakorlat, miszerint a nemzetközi nyelvvizsgáknak
csakis a szóbeli része volt elfogadtatható "A" típusú magyar állami nyelvvizsgának,
írásbeli részükhöz különbözeti vizsgát kellett tenni. Ha valaki angol nyelven
ICC, Trinity és október közepétől várhatóan Pitman, német nyelvből pedig ÖSD
nemzetközi nyelvvizsgát tesz le, nem kell további hónapokat a különbözeti vizsga
alapjául szolgáló fordítási anyagokat bifláznia, különbözetivizsga-díjat
fizetnie, s a (tegyük hozzá, gyakran lehangoló) vizsgaeredményért aggódnia…
Nyelvvizsgáját itthon is elfogadják majd.

Sajnálatos tény, hogy egyelőre csak ennyi nyelvvizsga tudta "átverekedni" magát a
magyar rendszeren. Egy vizsga egyenértékűsítési kérelme nem kis munkát jelent: a közel
hatszáz oldalas anyag több vizsga rendszergazdája számára egyszerűen felesleges
procedúra. A világhír? Cambridge nyelvvizsga rendszergazdái például úgy ítélték
meg, hogy nekik nincs szükségük arra, hogy míg például Spanyolországban vagy
negyvenezer hallgatót tartanak számon, addig a magyaroknak több kiló anyag benyújtásával
kelljen vizsgájuk színvonalát bizonyítaniuk…

A nemzetközi nyelvvizsgákról általánosságban elmondható, hogy az életben is előforduló
szituációkkal szembesítik a hallgatókat (biztosítási nyomtatvány kitöltése,
elveszett értéktárgy leírása, születésnapi jókívánságok kifejezése…), és
nem mindenáron követelik meg a nyelvtani pontosságot (nem egy nyelvvizsga esetében ez
a tényező szinte alig esik latba, mindaddig, amíg az érthetőséget nem zavarja). A
nemzetközi vizsgák nagy erénye, hogy külföldön kiválóan lehet érvényesülni velük,
hiszen ezek egynyelv? nyelvvizsgák, azaz nem tartalmaznak magyar elemeket. (Ezt már nem
tehetjük meg magyar állami nyelvvizsgánkkal, hiszen az kétnyelvű.) S noha gyakran drágábbak
– általában másfélszer vagy kétszer annyiba kerülnek, mint a magyar állami vizsgák,
a felkészülés a tapasztalatok alapján jóval könnyebb. Szakértők szerint azért is
javasolhatók könny? szívvel ezek a vizsgák, mert több szinten mérik le vizsgázóik
nyelvtudását – nemegyszer 5, 6, 12, sőt 15 szintesek! Sokan úgy vélik, a jelenlegi
háromszintes magyar rendszerrel nem adható árnyalt értékelés egy-egy ember tudásáról,
hiszen annyiféle nyelvtanulói típus létezik…

Felsőoktatási intézményekbe jelentkezők esetében mindig az adott intézmény dönti
el, hány pontot ad a szóban forgó nemzetközi nyelvvizsgáért. Mivel honosíttatható
vizsgákról van szó, a diplomák megszerzéséhez elfogadják őket. Az érettségizők
figyelmét azonban fel kell hívnunk arra, hogy a 2004-ig érvényben lévő kormányrendelet
szerint az idegen nyelvből tett érettségik csak kétnyelv? nyelvvizsgával válthatók
ki, azaz csak magyar állami nyelvvizsgával.

A jelenlegi – joggal mondhatni, "zavaros" – rendszerben tehát eltérő célokhoz
eltérő vizsgák letétele javasolható. Akik érettségit szeretnének nyelvvizsgával
kiváltani, nem tehetnek mást, "ORIGO" nyelvvizsgát kell tenniük (a Rigó utcai
Idegennyelvi Továbbképző Központ nyelvvizsgarendszerének új neve). Akik felvételiken
szeretnének pluszpontokat szerezni, az adott intézménynél tájékozódjanak, melyik
nyelvvizsgára mennyi pontot kapnak. Akik pedig diplomát szeretnének, a fent említett négy
nyelvvizsga közül válasszanak (a legtöbb nyelvtanár ilyenkor az ICC-t javasolja,
tekintve, hogy gyorsan elsajátítható feladattípusokkal teszteli a nyelvtudást).

Úgy tűnik tehát, lehetőségünk van immár arra, hogy külföldön is, belföldön is
elismert nyelvvizsgákat tegyünk. Rajtunk a sor, hogy időnket és pénzünket a garantáltan
szebb jövőt ígérő nyelvtudás megszerzésébe fektessük!


Magyar állami nyelvvizsgák

(újabb nevén ITK ORIGO nyelvvizsgarendszer)



Megszerezhetők: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém, illetve
olyan nagyvárosokban, ahol vizsgaszervező helyek létesültek. (Ezeken a településeken
helyenként változó összeg? szervezési díjat kell fizetni.)

Szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga csak Budapesten tehető.

Vizsgaidőpontok: a fővárosban gyakorlatilag havonta, vidéken negyedévente.



Vizsgadíjak:     Alapfok (csak szóbeli):    2 700 Ft

    Középfok (komplex, írásbeli-szóbeli):    9 500 Ft

    Felsőfok (komplex, írásbeli-szóbeli):    12 700 Ft

    Szakmai felsőfok (komplex):    15 900 Ft



A külön "A", vagy "B" típusú nyelvvizsgák megszerzése után két naptári év
áll a vizsgázók rendelkezésére ahhoz, hogy a hiányzó vizsgatípust letegyék. Az így
kapott "A" és "B" típusú nyelvvizsga természetesen "C" típust ad, ez
esetben azonban egybeírásért kell fordulni a budapesti Idegennyelvi Továbbképző Központhoz.
Az egybeírásért különdíjat kell fizetni.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!