Ez egy PR-cikk.

„Európában sokat beszélünk arról, milyen jó lenne az elektromos autó környezetvédelmi szempontból. Most kezd egy kicsit növekedni is a számuk. Kínában viszont már évekkel ezelőtt azt láttuk, hogy ahol csak lehet, elektromos autók járnak” – számolt be Péter 2016-os benyomásairól a CMG tudósítójának. 

Kína már régóta állami szinten fejleszti az új energiával hajtott járművek iparát. Az elmúlt években ez a piac is jelentősen megnőtt. A Kínai Járműipari Szövetség legutóbbi jelentése szerint idén az első fél évben körülbelül 1,2 millió új energiával hajtott járművet adtak el az országban. Az óriási piacnak és a gyors növekedésnek köszönhetően csúcstechnológiai cégek jelentek meg egymást követően ezen a területen. 

Mára Kína már fontos szerepet játszik a az új energiával hajtott járművek gyártásban és innovációjában is. A Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL), az elektromos járművek világvezető akkumulátorgyártója. A cég 2017 óta a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik a világon.

A CATL a Kína északkeleti részén fekvő Ningde városban székel, ami 1988-ban még az ország legszegényebb részeinek egyike volt alig 40 millió eurós GDP-jével, mára azonban több mint 30 évvel később, ez a szám több mint 800-szorosára nőtt. 

Hszi Csin-ping kínai államelnök 1988-tól 1990-ig ebben a városban fontos közigazgatási intézkedéseket dolgozott ki, amelyeket máig követnek egész Kínában, köztük a „pontos segítség a szegénységfelszámolásban” politikát, amely kulcsfontosságúvá vált a szegénységenyhítési küzdelemben.

„Magyarországon nagyon nehéz megérteni annak a szegénységnek a mélységét, amellyel Kínának meg kellett küzdenie a 20. században. Kína elsősorban vidéki területeinek fejlettsége még az 1980-as években is a világ legszegényebb régióihoz volt sorolható. Az emberek többsége például nem jutott hozzá húshoz” – mondta Dr. Eszterhai Viktor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. 

Kínában, a világ legnagyobb fejlődő országában, egyenlőtlen volt a fejlődés szintje a különböző régiókban. Az elmúlt 40 év alatt több mint 700 millió kínainak segítettek kikerülni a szegénységből – a szám az ENSZ által kidolgozott mutatók alapján szegénynek számító embereknek 70 százalékát tette ki. 

„2021 egy fajta referenciaév a Kínai Kommunista Párt számára, és a hosszú távú tervezésben ez egy olyan ígérethez kötődik, mely a szerény jólét társadalmának kiépítésére irányul” – fejtette ki Dr. Eszterhai Viktor.

A „reform és nyitás” politikájának bevezetése után Kína két százéves célt tűzött ki. Az egyik az, hogy a KKP létrehozásának 100. évfordulója alkalmából befejezi az átfogó, jóléti társadalom építését. A másik pedig, hogy korszerű szocialista országgá válik. A több évtizedek törekvése, különösen KKP 18. Kongresszusa óta folyó nagyszabású szegénységenyhítési kampánynak köszönhetően megszüntették szélsőséges szegénységet Kínában. Idén július 1-jén, a párt létrehozásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Hszi Csin-ping hivatalosan bejelentette, hogy Kína már megvalósította az első százéves célt, ami azt is jelenti, hogy az ország mára a második cél felé halad. 

A CATL-hoz hasonlóan egyre több kínai vállalat kerül a világvezető helyre, és folytat koordinációt a nemzetközi vállalatokkal mind EU-ban, mind a világ más részein. Kína egyre többel járul hozzá a világ és az emberiség sorsközösségének fejlődéséhez. Mint Hszi Csin-ping egyszer mondta: „Kína soha nem akarja uralni a világot. Minél jobban megvalósítja a világ a többoldalúságot, annál jobban tudjuk megoldani az emberiség közös problémáit.”

Wang Yuzhe riporter
(Fizetett cikk)