Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

A kormányzatok ugyanis a gigantikus adatközpontok működésének a biztosítása érdekében átmenetileg, de akár hosszabb időszakokra is lekapcsolhatják az amúgy is megdrágított áramot a háztartásokban.

Megdöbbentő elemzés jelent meg az amerikai Epoch Times című lapban arról, milyen drasztikus korlátozásokkal járhat az AI-verseny. Mint a szerző, Kay Rubacek írja, ahogyan a családok egykor az atomfegyver kifejlesztésére elindított Manhattan-terv miatt elviselték a jegyrendszert és az áruhiányt, úgy ma is a polgároknak kell viselniük az AI-verseny láthatatlan költségeit.

Az idén júliusban elfogadott amerikai cselekvési terv a mesterséges intelligencia kormányzati alkalmazásáról kijelöli Amerika jövőbeli céljait ezen a téren. Mint írják, „Az Egyesült Államok versenyben áll a mesterséges intelligencia terén a globális dominancia elérése érdekében. Aki a legnagyobb mesterséges intelligencia ökoszisztémával rendelkezik, az fogja meghatározni a globális mesterséges intelligencia szabványokat, és széles körű gazdasági és katonai előnyöket fog élvezni.

Ez tehát az amerikai kormány saját megfogalmazása. A mesterséges intelligenciát már nem kutatási projektként vagy gazdasági lehetőségként határozzák meg, hanem mint fegyverkezési versenyt. A küzdelem a túlélésért és a globális hatalomért folyik, így a feladat egy modern Manhattan-projekt elindítása – írja Rubacek.

Százszoros kockázat az áramszünetekre

Augusztus 26-án, a Kongresszusi Kutatószolgálat közzétett egy jelentést, amelynek célja, hogy a törvényhozók egyezségre jussanak az alapvető kérdésekben: mi is az AI-adatközpont, hány ilyen létezik, és mennyi áramot fogyasztanak ezek a létesítmények.

Eszerint az adatközpont egy speciális épület, amely több ezer szervert tartalmaz. Világszerte körülbelül hétezer ilyen épület létezik, a legnagyobb koncentráció az Egyesült Államokban, különösen Észak-Virginiában és Texasban található. 2022-ben az amerikai adatközpontok körülbelül 176 terawattóra villamos energiát fogyasztottak, ami az Egyesült Államok teljes energiaigényének körülbelül 4 százaléka, több, mint sok állam teljes energiaigénye. Az előrejelzések szerint 2030-ra további 35–108 gigawatt energiaigényre lehet számítani. A becslések középértéke, 50 gigawatt, elegendő ahhoz, hogy Kalifornia minden otthonát ellássa árammal.

Az a tény, hogy egy ilyen tájékoztató jelentésre volt szükség a képviselők számára, rávilágít arra, hogy a technológiai fejlesztések üteme meghaladja a jogalkotás ütemét – figyelmeztet a szerző. Az AI-verseny ugyanis már javában dúl. 

2025. január 20-án a Fehér Ház nemzeti energiaügyi vészhelyzetet hirdetett.
Április 8-án rendeletet adtak ki a hálózat megbízhatóságának erősítésére, és az Energiaügyi Minisztérium (DOE) feladata lett, hogy modellezze, miként alakítaná át a mesterséges intelligencia iránti igény a hálózatot.

Négy hónappal később, július 2-án a DOE jelentése nyersen figyelmeztetett: „A leszerelések és a terhelés növekedése 100-szorosára növeli az áramkimaradások kockázatát. A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan.” Alig néhány héttel később, július 23-án egy új rendelet felgyorsította az adatközpontok szövetségi engedélyezését, megnyitva a szövetségi területeket az építkezés előtt. Július 25-én pedig, mint említettük, a Fehér Ház közzétette Amerika AI cselekvési tervét, amelyben a mesterséges intelligenciát a következő nagy geopolitikai versenynek nevezte.

Chris Wright energiaügyi miniszter egyértelműen fogalmazott: „Merész lépést teszünk a következő Manhattan-projekt felgyorsítása érdekében, biztosítva az USA vezető szerepét az AI és az energia területén.” Sok amerikai számára a kormány prioritásai és a helyi valóság közötti szakadék egy helyen jelenik meg: a havi villanyszámlán. A jelentések most azt mutatják, hogy például Columbusban, Ohióban egy átlagos háztartás havi 20 dollár (mintegy 7000 forint) olyan emelést tapasztalt, ami közvetlenül az AI-adatközpontokhoz kapcsolódik. New Jersey-ben, Pennsylvaniában és Ohióban ezen a nyáron a számlák havi 10–27 dollárral emelkedtek.

Minden ChatGPT kérdésnek ára van

A legtöbb ember számára az AI egy megfoghatatlan valami, ami a „felhőben” él. Beírsz egy kérdést, kapsz egy választ, és soha nem látod a háttérben működő gépezetet. Senki sem küld számlát a válasz megszerzéséhez felhasznált energiáról.

De az AI valójában nem puszta kódhalmaz. Futballpálya méretű adatközpontokban működik, amelyek tele vannak éjjel-nappal működő szerverekkel. Ezek a gépek elképesztő mennyiségű áramot és vizet használnak a hűtéshez. Egy Google-keresés körülbelül 0,3 wattórás áramot fogyaszt. Egy AI chatbot lekérdezés akár tízszer többet is felhasználhat – körülbelül három wattórát. Egyetlen nagy AI-modell betanítása annyi áramot fogyaszt, mint száz amerikai háztartás egy év alatt.

A technológiai fejlődés ellenére a számítástechnikai teljesítmény nem válik hatékonyabbá az energiafelhasználás tekintetében. Egyre több energiát igényel. Például az Nvidia legújabb chipjei több kilowattot fogyasztanak szerverenként, mint az előző generációk, hogy az adatközpontok lépést tudjanak tartani a kereslettel.

Az AI energiafelhasználási adatainak nyomon követése pedig egyre nehezebbé válik. A ChatGPT 2022 novemberi bevezetése után a vállalatok versenyképesebbé váltak, és abbahagyták a részletes energiafogyasztási jelentések közzétételét, így az elemzőknek becslésekre kell támaszkodniuk. Végül a polgárok fizetik a számlát azokért a rendszerekért, amelyek valódi energiaigénye növekszik, miközben a nyilvánosan elérhető adatok az energiafogyasztásukról egyre homályosabbak.

Erre figyelmeztet az „AI-keresztapja” 

Ugyanakkor a szakértők között nincs konszenzus arról, hogy mit jelent az AI az emberiség számára. Geoffrey Hinton, akit gyakran az „AI keresztapjának” neveznek, és Nobel-díjat kapott az AI fejlesztéséhez való hozzájárulásáért, 2023-ban elhagyta a Google-t, hogy figyelmeztesse a közvéleményt az AI által az emberiségre jelentett egzisztenciális fenyegetésre.

Mások a területen éppen az ellenkezőjét állítják: az AI gyógyítani fogja a betegségeket, megoldja az éghajlatváltozás problémáját, és egy prosperáló korszakot fog elhozni. A két nézet közötti szakadék óriási. Amikor a kormányzat az AI-t „új Manhattan-projektnek” nevezi, azzal riasztó párhuzamot állít fel. Az eredeti Manhattan-projekt ugyanis hatalmas és titkos volt, de végterméke egyetlen fajta eszköz volt, a nukleáris fegyverek. Ezek a félelmetes fegyverek hatalmas geopolitikai hatást váltottak ki, de hatókörük a katonai stratégiára korlátozódott.

Az AI más. Máris átalakítja a mindennapi életet: a munkahelyeket, a médiát, az oktatást, a kereskedelmet, de a háztartások energiaszámláit is. Csak 2025-ben a Google, a Meta, az Amazon és a Microsoft több mint 350 milliárd dollárt fog költeni mesterséges intelligencia adatközpontokra. Ez az összeg közel kétszerese az Apollo-program inflációval kiigazított költségének. Ezek a projektek több tízmillió háztartás energiafogyasztásának megfelelő energiát igényelnek. És ellentétben a kormányok által szigorúan ellenőrzött nukleáris fegyverekkel, a mesterséges intelligenciát magánvállalatok vezetik be, minimális átláthatósággal. Ez nem egyszerűen egy újabb Manhattan-projekt. Nagyobb, szélesebb körű és nagyobb zavarokat okoz – állítja Kay Rubacek, aki emlékeztet rá, hogy maga a Fehér Ház is elismeri, hogy „az amerikai villamosenergia-hálózat a Föld egyik legnagyobb és legbonyolultabb szerkezete”.