A Potala palota ((Forrás: China Media Group))
Ez egy PR cikk.
A turistákkal szemben egy tibeti fiú, Dobora, aki több évet foglalkozott fák ültetésével a területen a Nanshan-hegy legmagasabb pontjáról nem a Potala Palotát csodálta, hanem az újonnan ültetett fákat és növényeket észak felé. „Nagyon büszke vagyok a zöldítés eredményre. Valójában a fák az emberekhez hasonlóan a fennsíki időjárásra érzékeny. Mára jól alkalmazkodtak az itteni körülményekhez. A hegy egyre zöldebbé válik.”
Tibetben 2010 óta nagy erővel dolgoznak az ökológiai biztonság kiépítéséért és elindították a „két folyót és négy belső folyót” érintő zöldítési projektet is. A „két folyó” a Brahmaputra és a Salween folyóra vonatkozik, amelyek a Qinghaj-Tibet fennsíkról erednek, majd szomszédos országokba haladnak tovább. A “négy belső folyó” pedig a Lhászai, a Nianchu, a Yalong és a Shiquan folyókat takarja.
Lhásza a Nanshan-hegy példazóna alapján 2012-ben indította el a zöldítési projektet. A 3900 méternél is magasabb hegyoldalakon történő faültetésre alig volt példa ez előtt Kínában. Az itteni talajréteg vastagsága átlagosan tíz centiméter. A projekt első éveiben a fák túlélési aránya csupán 60 százalék volt, egyes területeken a 40 százalékot sem érte el. A síkságon a fák túlélési aránya viszont átlagosan 95 százalékos.

Lobsang Dorjee, a Tibeti Erdészeti Hivatal egyik felelőse mesélte a CMG tudósítójának: „Amikor olvastam a fák túlélési arányáról szóló adatokat, nem aludtam jól este. Még a fák teljes pusztulásáról is volt rémálmom. A következő reggel kollégáimmal együtt el is mentem hát a Tibeti Erdészeti Tudományos Akadémiához, hogy javaslatokat kérjünk a szakértőktől.”
Gesang Quzhen, a Tibeti Erdészeti Tudományos Akadémia helyettes vezetője rámutatott, hogy a Nanshan-hegy talaja viszonylag gyenge, ezért faültetés előtt elsősorban javítaniuk kell a talaj minőségét, és annak megfelelően kiválasztani az ültetendő fafajtákat.
A zöldítési projektekben tehát előtérbe kell helyezni a tudományos technológiák felhasználását. Ezzel kapcsolatban Lobsang Dorjeék pontosan így tettek a talaj javításával és a hidegálló fafajok kiválasztásával kapcsolatban.
Több hónapos vizsgálat után a Tibeti Erdészeti Tudományos Akadémia szakértői különleges tervet dolgoztak ki a Nanshan-hegy zöldítési projektjével kapcsolatban. Elsősorban a laboratóriumban termesztették a kiválasztott fákat, ezzel emelve a túlélési arányukat, majd a hegyen jó minőségű talajjal cseréltek az eredeti földet.
A tíz éven át tartó erőfeszítésnek köszönhetően mára a Nanshan-hegyet mindenhol fák borítják. Ez az ökológiai helyreállítás ereje.
Lobsang Dorjee szerint régen Lhászában a tél mindig száraz volt, de már nem ez a helyzet. A város körüli környezet is sokat javult: a levegő páratartalma jelentősen emelkedett, a csapadék mennyisége is megnövekedett.
Összeállította: An Xin
(Fizetett cikk)