Ez egy PR cikk.
Huang Lanyu 82 éves helyi lakos jól emlékszik arra az időszakra: „Nagyon keserű, unalmas volt a hajón az életünk. Két hajóm volt, egyiken feleségemmel halásztam, másikon lakott az egész családom. A hét méter hosszú hajó fedélzetén aludt a három gyerekem, lent pedig én és a feleségem feküdtünk… Nem volt földünk házépítésre, mert kevés volt a bevételünk, és a hajót nem tudtuk elhagyni, mert halászatból éltünk”
Yanhu faluban most 450 család él, nagy többségük nem is olyan régen, Huang Lanyuhoz hasonlóan még hajón élt. Idővel a lakással nem rendelkező helyiek egyre jobban vágytak a letelepedésre, gyerekeik jobb nevelésére, az orvosi ellátás és más problémák könnyítésére, de húsz évvel ezelőtt Yanhu falu 800 ezer négyzetméteres területén ezer négyzetméternyi szárazföld sem volt az építkezésre.
„2006-ban kormányzatunk vezetésével a falu lakosai elkezdték feltölteni a vízpartot. Építkezésekre mentünk földért. Tíz éves munkával több mint négyszázezer négyzetméteres új szárazföldet teremtettünk, ennek 1/3-án házat építettünk a helyieknek, 2/3-át pedig a jövő fejlesztéseire tartjuk fenn” – mesélte Liu Debao, Yanhu falu vezetője a China Media Group riporterének.
A falu valamennyi lakosának sikerült szárazföldön letelepülni 2015-ig, földszintes vagy emeletes házakba költöztek, és a hagyományos jellegű halászat is fokozatosan megszűnt.
De a hajót elhagyó halászok mihez kezdtek? Erről Liu Debao így mesélt: „Valójában már 2003-ban nagymértékben elkezdtük fejleszteni a ketreces haltenyésztést a Shaobo-tóban. 2015-re már közel hét négyzetkilométeres ketreces haltenyésztést hoztunk létre, aminek köszönhetően a halászok bevétele is megkétszereződött a korábbihoz képest.”
„Azelőtt apám halászattal foglalkozott, jövedelme bizonytalan volt, árvíz és más természeti tényezők miatt néha semmi jövedelme nem lehetett. A szárazföldre költözés után családom belefogott a ketreces hal- és ráktenyésztésbe, így biztosabb lett az évi jövedelmünk, 40 ezer jüan körül, ami a század elején jó jövedelemnek számított.”
Ma Mingbin 39 éves helyi lakos hozzátette: „Mivel tó vízi erőforrása egyre jobban kimerült, a haltenyésztés is egyre nehezebb lett. 2016-ben elkezdtem működtetni ezt a szállodát, öt szobával és nyolc ággyal. A járvány mellett is évi 400-500 ezer jüan nettó nyereséget hoz.”
Ez Yanhu falu második újítása.
„A környezetvédelem érdekében 2015-től fokozatosan leállítottuk a Shaobo-tóban folytatott ketreces haltenyésztést, és az 2018 végére teljesen meg is szűnt. Valójában a fenntartható fejlesztésért 2012-től kezdve már egyrészt elindítottuk a szakképzést a faluban, hogy a lakosok is tudjanak gyárakban dolgozni, másrészt a falu halászati kultúráját felhasználva elkezdtük fejleszteni az idegenforgalmat, hogy a turizmusból gazdagodjanak meg a helyi lakosok” – tájékoztatott a Liu Debao, a falu vezetője.
Most nagyjából ötven család, összesen 300 fő foglalkozik falusi turizmussal, a falu évi 50 millió jüanos bevételéből hatmillió jüant ad az idegenforgalom, az egy főre jutó jövedelem a 2004-es kevesebb mint ötezer jüanről 2020-ra 32 ezerre nőtt.
Ma Mingbinhoz hasonlóan Shen Changlai is vendéglátással kezdett foglalkozni a faluban, otthagyva városi munkahelyét. „2016-ban a falunk fejlesztését látva én is visszatértem, hogy részt vegyek a turisztikai iparban. A faluba legalább tíz ember tért vissza hozzám hasonlóan vendéglátással foglalkozni. Volt, aki már 30 éve dolgozott máshol, de akkor is visszatért” – mondta Shen Changlai.
A 82 éves Huang Lanyu szabadidejében gyakran énekel régi halászdalokat a turistáknak, a 39 éves Ma Mingbin pedig meg akarja szépíteni a szállója előtti tavacskát, hogy érdekesebb élményeket kínálhasson a vendégeknek.
Qin Liang riporter
(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)