"Az a gond, hogy amikor Oroszországról beszél, akkor a bankáráról beszél" - fogalmazott az államfő. "Ez nem igaz és eléggé tisztességtelen" - válaszolta a Nemzeti Tömörülés jelöltje.
"Emmanuel Macron hozzáfér minden francia titkosszolgálati információhoz, pontosan tudja, hogy nem igaz, amit mond"
- tette hozzá, majd azzal vágott vissza, hogy elnökként Macron többször is fogadta az elmúlt években Putyint.
"Ön nem egy bármilyen banktól vett fel hitelt, még Oroszországban sem, hanem egy, a hatalom érdekeihez kötődőtől"
- mondta az elnök.
Marine Le Pen emlékeztetett arra, hogy azért folyamodott orosz banki hitelhez, mert egyetlen francia bank sem nyújtott neki kölcsönt, de ez nem jelent más függőséget, mint a kölcsön visszafizetését. "Abszolút és teljesen szabad nő vagyok" - mondta Marine Le Pen.
Az ellenzéki politikust az előző elnökválasztási kampány idején hivatalában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, s emiatt rendszeresen vádolják őt politikai ellenfelei azzal, hogy szoros viszonyt ápol az orosz hatalommal. A 2014-es regionális választásokat megelőző kampányához pártja, a Nemzeti Tömörülés 9,4 millió eurós összegben kapott hitelt az Első Cseh-Orosz Banktól, amelynek visszatérítésére 2020-ban kapott haladékot 2028-as határidővel az azóta tönkrement pénzintézet hitelezőitől. Korábban a pártalapító Jean-Marie Le Pen mikropártja, a Cotelec kapott 2 millió eurós összegű kölcsönt egy ciprusi offshore cégtől, amelyet francia sajtóértesülések szerint az orosz VTB bank volt vezetőjéhez köthető alapokból finanszíroztak. Marine Le Pen közvetetten jutott hozzá ehhez az összeghez, miután a 2017-es elnökválasztási kampányához a Cotelectől vett fel hitelt.
Az ukrajnai háború kapcsán Marine Le Pen megerősítette, hogy egy "szabad Ukrajnát" támogat, amely nem függ sem az Egyesült Államoktól, sem az Európai Uniótól, sem Oroszországtól. A szuverenista jelölt kifejezte "abszolút szolidaritását és együttérzését az ukrán néppel", jelezte, hogy támogatja Ukrajna "anyagi és védelmi megsegítését", de ellenzi az embargót az orosz olajra és gázra.
Éles vita alakult ki az európai uniós kérdésekről is a két politikus között, miután Macron azzal vádolta meg Le Pent, hogy a programjában bújtatottan benne van Franciaország kivezetése az Európai Unióból. A Nemzeti Tömörülés jelöltje ezt határozottan cáfolta. Miután Marine Le Pen megerősítette, hogy megválasztása esetén betiltaná a muzulmán fejkendő viselését nyilvános helyeken, Macron úgy vélte, hogy
"polgárháborút fog teremteni, ha ezt megteszi".
Le Pen véleménye szerint a fejkendő az iszlamisták egyenruhája, amely a nők és férfiak közti egyenjogúságot támadja. "Amit ön javasol, az a francia szellem elárulása, honfitársaink millióit szorítaná ki a közéletből" - mondta Macron, aki szerint ez "a kirekesztés törvénye" lenne, míg Le Pen a "szabadságvédelem törvényéről" beszélt. "Nem az iszlám ellen vagyok, amely vallásnak megvan a helye Franciaországban" - hívta fel a figyelmet Le Pen.
A fejkendőről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Igy a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muzulmán fejkendőn kívül kereszt vagy kipa viselése is. Macron a vita ezen részében arra emlékeztetett, hogy mandátuma alatt a parlament elfogadott egy törvényt az iszlamista ideológia visszaszorításáról.
A két legnézettebb országos televízió, a TF1 kereskedelmi csatorna és a France2 köztelevízió által szervezett hagyományos vitaműsorban a két jelölt csaknem három órán vitázott a franciákat leginkább foglalkoztató kérdésekről: a nemzetközi ügyek mellett a megélhetési gondokról, a közbiztonságról, Franciaország versenyképességéről, az egészségügy helyzetéről, a környezetvédelemről, a francia szociális modellről és a fiatalok jövőjéről.
Még a vita kezdetén egy rövid kézfogást követően Marine Le Pen rossznak ítélte meg az elmúlt öt év kormányzásának eredményét, míg Macron kijelentette, hogy Le Pen elnökválasztási programjának "se füle, se farka".
Az elnökjelöltek nem értettek egyet az utóbbi öt évben meghozott intézkedések hatásait illetően, és megvitatták a kettőjük választási programjában a következő öt évre javasolt gazdasági intézkedéseknek várható eredményeit.
"Hallottam, hogy ön a kormányával együtt elégedett a franciák vásárlóerejének javulásával. De én csak azt tapasztaltam, a franciák nekem azt mondják, hogy nem bírják tovább, nem tudják kifizetni a hónap végén a számlákat" - mondta Marine Le Pen, aki szerint Macron "gazdasági mérlege nagyon rossz, de a szociális mérlege még annál is rosszabb".
Közben Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből az derül ki, hogy a tévénézők 59 százaléka Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a vitában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
Az elnöki kvalitásokat illetően a tévénézők 53 százaléka szerint Emmanuel Macron hitelesebb, míg 28 százalékuk szerint inkább Le Pen.
A megkérdezettek 19 százaléka szerint viszont egyikük sem rendelkezik a megfelelő képességekkel az elnöki tisztséghez. Arra a kérdésre, hogy melyikük képes a franciák összefogását megteremteni, a tévénézők 36 százaléka választotta Macront, 31 százalék pedig Le Pent. Őszintébbnek a megkérdezettek 36 százaléka Macront látta, 34 százalékuk Le Pent. Macront tűnt a dinamikusabbnak a megkérdezettek 49 százaléka szerint, míg Le Pent 31 százalék látta annak.
Marine Le Pen két fontos területen győzött: a megkérdezettek 51 százaléka szerint ő tényleg változtatna a dolgokon, míg a hivatalban lévő elnökről csak 29 százalék gondolja ezt.
Arra a kérdésére, hogy melyik jelöltet érzik közelebb a saját gondjaikhoz, a tévénézők 37 százaléka Le Pent választotta, a jelenlegi elnököt pedig 34 százalék.
Marine Le Pen szavazóinak 85 százaléka a saját jelöltjét ítélte meggyőzőbbnek, hasonlóan vélekedett Emmanuel Macron táborának 97 százaléka a saját jelöltjéről.
Az április 3-i első fordulóban a szavazatok 22 százalékával a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborának 61 százaléka a jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek, 36 százalékuk szerint pedig a kihívója győzött, három százalékuk nem nyilvánított véleményt.
Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a legfrissebb, még a tévévita előtt készült felmérések Emmanuel Macron 54-56,5 százalékos győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5-46 százalékára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.
(Hetek / MTI)
hetilap
hetilap
