Ez egy PR cikk.

Elképzelhető, hogy a Földön élő emberek feje fölött végtelen szeméttelep hever, amelyben eddig mintegy nyolcezer tonna szemét lebeg. Így a különféle űrjárművek a kisebb-nagyobb és mozgó hulladékok közt kell, hogy közlekedjenek. 

A Kosmos–1408 egy elhasznált orosz katonai megfigyelő műhold. A Nemzetközi Űrállomás a Föld fölötti 420 kilométeren repül, kb. 60 kilométerrel alacsonyabban, mint a Kosmos. Az űrállomás 90 percenként kerüli meg a Földet, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden másfél órában közel kerül a műhold hulladékdarabjainak zónájához. Összesen hét űrhajós dolgozott, amikor az orosz rakéta becsapódott a műholdba, akik azonnal bemenekültek az amerikai SpaceX űrhajójába és az orosz űrhajóba. 

Dzsiao Vej-hszin, a Peking Egyetem Föld- és Űrtudományi Akadémiája professzorának tájékoztatása szerint az alkalmazási célú műholdak, köztük a meteorológiai, a földet megfigyelő műholdak repülési magassága 700 és 1200 kilométer között mozog. Az űrhulladék közel 80 százalékát az elhasznált és az elpusztított műholdak, valamint rakéták maradványai teszik ki. 

A „hulladékok” élettartamát tekintve 400 kilométer alatti magasságban a törmelékeknek viszonylag rövidebb az „életük”, hiszen a széthullásuk közben néha atmoszférikus akadályozó erővel találják magukat szemben, s ezáltal visszatérnek a föld légkörébe. A 600-tól 800 kilométerig terjedő sávban lebegők azonban tucatnyi évet is tölthetnek az űrben, a 800 kilométernél magasabban működők „élete” pedig akár évtizedeket is elérhet. Ha pedig az űrszemét 1000 kilométernél is magasabban van, az élethossza száznál több év is lehet.  

Minél több a műhold, annál több az űrszemét. Az Európai Űrügynökség (ESA) által közzétett becslések szerint a 10 centiméternél nagyobb átmérőjű űrtörmelékek száma valószínűleg meghaladja a 34 ezret, az 1 centiméternél nagyobb, de 10-nél kisebbek száma közel 900 ezer, az 1 centiméternél kisebbekből viszont 128 millió van.

2009. február 10-én Szibéria fölött 770 kilométer magasságban összeütközött az amerikai 33-as irídium műhold és az orosz Kosmos–2251 műhold. 11,6 kilométer per másodperc viszonylagos sebességgel mentek egymásnak, több mint kétezer darab űrszemetet produkálva az ütközés után. Az amerikai műhold még működött, az orosz már több éve nem az incidens idején. Ez volt az első alkalom az emberiség történelmében, hogy műholdak ütköztek Föld-közeli pályán, amelyen például 2021 szeptemberében majdnem 7500 műhold működött. 

Tragikus viszont, hogy a SpaceX tervei szerint 2027-ben 12 ezer műholdat telepít majd Föld-közeli pályára. Sőt idén októberben Ruanda is nyilvánosságra hozta a tervét, mely szerint összesen 320 ezer kis műholdat fog fellőni az űrbe. 

Dzsiao Vej-hszin úgy vélekedik, hogy a jövőben az elhasznált műholdaknak az lesz az ideális kezelése, hogy bizonyos mennyiségű üzemeltető anyag marad bennük, és spontán alacsonyabb pályára lassulhatnak. 
Aggodalomra ad okot viszont, hogy a különböző fejlett országok által kifejlesztett űrtörmelék-tisztító eszközök mindegyikét műholdak ellen bevethető fegyverként hasznosíthatják. Az utóbbi években az űrpályák karbantartása rendkívüli érdeklődést váltott ki a különböző haderők körében. 

Összeállította: Wang Xuejun
(Fizetett cikk)