Az észak- , északnyugat- és északkelet-kínai erdei menedéköv programot az ENSZ Környezetvédelmi Programjának egyik úttörőjeként, referenciaprojektként tartják számon, amelyet sok másik hasonló projekt követ majd. „Kína nagyon nagy erőfeszítéseket tett az ökoszisztéma helyreállítása érdekében. A tíz, tizenöt, húsz évvel ezelőtt mélyen leromlott hatalmas területeken jelentős helyreállítási munkák folytak és folynak, aminek köszönhetően ezek a területek már nem szürkék és barnák, hanem zöldek” – mondta Inger Andersent, az ENSZ környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója.
Huang Runqiu kínai ökológiai és környezetvédelmi miniszter a közelmúltban nyilvánosságra hozott egy sor adatot az ENSZ biodiverzitásra kihegyezett online csúcstalálkozóján. Ezek szerint 2009 és 2019 között Kína több mint 70 millió hektár mesterséges erdőt telepített, ezzel a legnagyobb területen erdősítő ország lett a világon.
Egyre javul a kínai ökológiai környezet és csökken a széndioxid-kibocsátás, melynek köszönhetően a kínaiak közösségi oldalain is egyre ritkábban tesznek közzé a szürke égboltot ábrázoló képeket. Az utóbbi években a különböző városok levegőminőségét jelző mutató, a PM2,5 sűrűsége folyamatosan csökken. 2020-ben a pekingi PM2,5 átlagos sűrűsége 38μg/ m³-re esett, ami 9,5 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest, és a legalacsonyabb szintet mutatja 2013-as adatok óta – derült ki a pekingi ökológiai és környezetvédelmi hivatal adataiból.
A csökkenő légszennyezettségnek köszönhetően a kínaiak egy lépéssel közelebb kerültek a PM2,5 nemzetközileg is elfogadott mértékéhez, ami köbméterenként 35 mikrogram. A PM2,5 leolvasó a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű levegőben lévő részecskéket figyeli, amelyek mélyen behatolhatnak az emberek tüdejébe.
Liu Baohszian, a pekingi ökológia és környezetvédelem ellenőrzési központjának igazgatója elmondta, hogy tavaly a városi levegőminőség 276 napon át számított jónak, ami száz nappal több, mint 2013-ban. Liu irodájának statisztikai adatai szerint mindössze tíz napon keresztül volt súlyos a légszennyezettség, szemben a 2013. évi 58 nappal. Tavaly a PM10 és a nitrogén-dioxid átlagos sűrűsége 56, illetve 29 mikrogram/köbméter volt, mindkét index körülbelül a 2013-as szám fele, amikor a város hosszantartó súlyos szmogos időjárásnak volt kitéve.
Jorce Msuya, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatóhelyettese három évig élt Kínában. A kínai levegő minőségéről így nyilatkozott: a kínai kormány által megtett erőfeszítések közül a polgárok felvilágosítása és az aktuális intézkedésekről való tájékoztatás, valamint a levegőminőségi státusz időben való közzététele segített abban, hogy egyes gyártó vállalatok sokkal tudatosabbá váltak a tisztább energia fölhasználásával kapcsolatban.
2013-ban a pekingi önkormányzat a lakosság aggodalmai közepette cselekvési tervet adott ki a légszennyezés leküzdésére. A város éves szénfogyasztása 2 millió tonna alá csökkent, és a hivatalos adatok szerint a tiszta energia a város teljes energiafogyasztásának 97 százalékát teszi ki. Tavaly novemberig a városnak összesen 401 ezer megújuló energiával működő járműve volt, és Pekingben az összes jármű több mint 60 százaléka megfelelt a szigorú kibocsátási követelményeknek.
Peking évek óta együttműködik a szomszédos Tiancsin önkormányzattal és Höbej tartománnyal a légszennyezés elleni küzdelemben, ami eddig pozitív eredményeket hozott.
Összeállította: Ma Xiaolu
(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)