Ez egy PR cikk.

„Kína azon céljának megvalósításához, hogy 2030-ban elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát és 2060-ban a szén-dioxid-semlegességet, kemény munkára van szükség, de mindent megteszünk a cél érdekében. Kína támogatni fogja a többi fejlődő országot is a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia fejlesztésében, és külföldön többé nem épít új szénenergiával működő erőműveket” – jelentette ki a kínai államelnök.

Az elmúlt években átalakult az ország energiafogyasztási szerkezete. 

„A karbonsemlegességgel kapcsolatos nemzetközi konszenzus globálisan felgyorsította az erőforrás-függőségről a technológiai függőségre való áttérését” – mondta Li Csün-feng, a Klímaváltozási Stratégia és Nemzetközi Együttműködés Nemzeti Központjának igazgatója.
Idén augusztus 25-én, Kínában az „Alacsony szén-dioxid-kibocsátás napján” tartott rendezvények alkalmából Hszie Csen-hua, klímaváltozással foglalkozó kínai különmegbízott beszédében hangsúlyozta, hogy a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia használatára történő folyamatos átállás minden ország számára sürgető feladat.

„Kína terve, hogy körülbelül 30 év alatt a szén-dioxid-kibocsátás csúcsának elérésétől eljut a karbonsemlegességig, ami sokkal rövidebb idő, mint amit a fejlett országok előirányoztak. Ez kétségtelenül kemény küzdelemnek ígérkezik” – hangoztatta a különmegbízott.

A váltást a kínai főváros, Peking vezeti a világ gazdaságilag második legerősebb hatalmában. „A város szén-dioxid-kibocsátása – a repülőgép-kerozint nem számítva – 2012-ben elérte a 135,8 millió tonnát, és azóta évről évre csökken” – közölte Tung Te-liang, a pekingi Városi Tervezési Intézet vezető mérnöke.

Peking energiaszerkezete folyamatos optimalizálásának, ipari kiigazításának és az egyes nem fővárosi funkciók más területekre történő áthelyezésének köszönhetően a város alapvetően diverzifikált, tiszta és hatékony, modern energiarendszert hozott létre. 

Csao Hsziao-vej, a pekingi önkormányzat Fejlesztési- és Reformbizottsága energiaügyi osztályának tisztviselője szerint a pekingi szénfogyasztás a 2015 évi 11,65 millió tonnáról 2020-ban 1,35 millió tonnára, vagyis jelentősen csökkent. A város energiafogyasztásban a szén részesedése 13,1 százalékról 1,5 százalékra esett vissza. 

A kísérleti szén-dioxid-piac 2013-ban indult, azóta Peking szén-dioxid-kereskedelme aktív, a szén-dioxid-kvótaárak folyamatosan emelkednek. A hét kínai kísérleti szén-dioxid-piac közül a pekingi piacon a legmagasabb a szén-dioxid ára.

Valójában Kína a szén-dioxid-semlegesség tervét már az évszázad elején elindította. 2006 óta Kína szigorú ellenőrzést hajtott végre az energia ágazat területén, megfordítva az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás gyors növekedési tendenciáját. Kína szénfogyasztása alapvetően nulla növekedést mutat 2010 óta. 2014-ben az energia forradalmát szorgalmazva bejelentették, hogy országuk fokozatosan megszabadul a fosszilis energiától, különösen a széntől való nagy függőségtől, és célul tűzte ki egy tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos és hatékony energiarendszer kiépítését.

„Mindezek a hosszú távú tervek szilárd alapot jelentenek a szén-dioxid-kibocsátás csúcsával és a szén-semlegesség jövőbeni elérésével kapcsolatos célok megvalósításához” – jelentette ki Li Csün-feng, a Klímaváltozási Stratégia és Nemzetközi Együttműködés Nemzeti Központjának igazgatója.

Összeállította: Ma Xiaolu
(Fizetett cikk)