A beteg magzatok művi vetélését megengedő, a rendelet által alkotmányellenesnek minősített előírásra hivatkozva Lengyelországban eddig évente mintegy ezer terhességmegszakítást hajtottak végre, nagyobbrészt Down-szindrómás magzatokon, annak ellenére, hogy
a Down-kór besorolása a törvényben körülírt betegségek közé sokak szerint jogi és erkölcsi kételyeket vet fel.
Az alkotmánybíróság szerdán tette közzé a terhességmegszakítást beteg magzatok esetében is tiltó őszi ítéletének indoklását, majd ez szerda este megjelent a hivatalos közlönyben, így
a döntés törvényessé vált.
A testület október 22-én ítélte alkotmánysértőnek azt a törvényi előírást, amely lehetővé teszi a terhesség megszakítását, ha az orvos valószínűsíti, hogy a gyermek súlyos egészségkárosodással fog világra jönni. Az októberi döntés heteken át tartó tömegtüntetéseket váltott ki. Az alkotmánybírósági döntés viszont csak az indoklással együtt válhatott hatályossá.
Rengetegen cserélték le a Facebook-oldaluk profilképét Magyarországonis az ügyben október végén. Az életpárti felhasználók a Baby Lives Matter logóval ellátott keretet rakták ki, mellyel azt üzenik, számukra ebben a kérdésben igenis a babák élete is számít.
Annak ellenére, hogy a döntés eddig nem volt hatályos, nőjogi aktivisták arra panaszkodtak, hogy a kórházak már a köztes időszakban is törölték az előjegyzett abortuszokat, mert tartottak valamilyen hatósági retorziótól.
Az alkotmánybíróság által kétségbe vont előírás annak a három kivételnek az egyike, amelyek fennállása esetén az 1993 óta érvényes abortusztörvény engedélyezte a terhességmegszakítást. A terhességmegszakítás a súlyos egészségkárosodás esete mellett eddig azokban az esetekben volt lehetséges,
ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forgott, vagy ha a megfogant élet bűncselekmény - nemi erőszak vagy vérfertőzés - következménye.
Így mostanra csak a két utóbbi feltétel maradt.
Az alkotmánybíróság indoklásában leszögezte: a magzat súlyos sérülésének vagy gyógyíthatatlan betegségének valószínűsítése nem elegendő indok ahhoz, hogy a születése előtt álló embert megfosszák életétől.
"Az alkotmánybíróság döntésének indoklása újabb nagy dráma a nők számára. Az állam még inkább korlátozni akarja jogaikat, kockáztatni az életüket, és kínzásra ítélni őket. Ezt a támadást a civil társadalom ellenzi"
- jelentette ki csütörtökön Adam Bodnar ombudsman, aki az államtól független emberi jogi biztos, akit úgy tűnik a magzatok jogai nem nagyon hatottak meg.
Bizonyos kommentárok szerint az alkotmánybírósági indoklás gyakorlatilag lehetővé teszi az eddigi abortuszkompromisszum megőrzését, ugyanis az alkotmánybírók megfogalmazása alapján lehet hivatkozni arra, hogy a magzat valószínűsített károsodása az anya életét vagy egészségét veszélyezteti. Az AP hírügynökség értékelése szerint viszont az abortusz csaknem teljes tilalma lépett most életbe egy olyan országban, amely hagyományosan a katolicizmus egyik bástyája, de amelyben a városi ifjúság gyors szekularizáción megy keresztül.
A kompromisszumos értelmezés lehetősége ellenére a döntés várható esti hatályba lépése heves reakciókat váltott ki szerdán napközben ellenzéki politikusok részéről. A fő parlamenti ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) politikusai sajtóértekezletükön népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba az ügyben.
Estére pedig már újabb többezer fős tüntetéseket váltott ki szerte az országban az alkotmánybíróság lépése.
(MTI/Hetek)