Az egyik legnagyobb globális elemzőműhely, a Capital Economics tanulmánya szerint három olyan jó hír is van, amelyekből a vártnál lassabb inflációs ütemre lehet következtetni a térségben. Az egyik a mérsékelt maginflációs nyomás, a második az inflációs várakozások folyamatos csökkenése, a harmadik a földgáz nagybani világpiaci beszerzési árának meredek visszaesése.

A londoni elemzők kiemelték, hogy a teljes kosárra számolt éves infláció már múlt hónapban csaknem az összes közép- és kelet-európai országban lassult és elmaradt a várakozásoktól.

A szakértők szerint az infláció ütemének csökkenését a közép- és kelet-európai gazdaságokban többnyire az energiaárak visszaesése okozta.

Az elemzés szerint a vártnál alacsonyabb decemberi infláció és a maginflációs nyomás enyhülése arra utal, hogy a közép- és kelet-európai uniós gazdaságok dezinflációs folyamata gyorsabb lehet az eddig vártnál.

A tanulmány azt is kiemeli, hogy a háztartások és az üzleti vállalkozások inflációs várakozásai is mérséklődtek.

Különösen biztató a cég szerint, hogy a közép- és kelet-európai szolgáltatási vállalatok körében is csökkent az értékesítési árakhoz fűződő várakozás, vagyis a hazai kondíciókra rendszerint érzékeny szolgáltatási infláció a tetőzés közelében jár.

Mindemellett a régió háztartásainak inflációs várakozásai meredeken csökkentek 2022 vége felé, és ez hozzájárulhat a béremelési nyomás enyhüléséhez is.

Kiemelték, hogy a földgáz európai nagybani beszerzési ára az elmúlt egy hónapban a korábbi szintnek kevesebb, mint a felére csökkent, és a határidős földgázárakból arra lehet következtetni, hogy a földgáz kiskereskedelmi forgalmazási árszintje 2023 második felében deflációs tartományba süllyed.

A Capital Economics kitért a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok működőtőke-beáramlási kilátásaira is. Az elemzők szerint a tavaly elért másfél évtizedes csúcs után az idén valószínűleg lassul a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) beáramlása ebbe a térségbe, de a 2022-es növekedés nagy részét olyan strukturális tényezők hajtották, amelyek továbbra is viszonylag magasan tartják az FDI-beáramlás értékét a régióban.

Négy negyedéves összértékre vetítve a magyar, a lengyel, a cseh és a román gazdaságba érkező teljes nettó FDI-érték csaknem megkétszereződött - 24 milliárd euróról 45 milliárd euróra emelkedett - 2021 és 2022 harmadik negyedéve között.

Ez azt jelenti, hogy az FDI-beáramlás értéke a vizsgált időszakban elérte az országcsoport hazai össztermékének (GDP) 3,5 százalékát; ez 2007 óta a legmagasabb.

A romló globális növekedési kilátások és a monetáris kondíciók szigorítása miatt idén csökkenhet az FDI-beáramlás a közép- és kelet-európai gazdaságokba, és ez gondokat okozhat a magas folyómérleg-hiányú országokban, köztük Romániában és Magyarországon is.

Az olyan strukturális változások azonban, mint például a globalizációval szembeni "lokalizációs" folyamat, vagyis a közelebbi termelési helyszínek előnyben részesítése - amely a pandémia okozta beszállítási fennakadások óta került előtérbe - a korábbiaknál magasabban tarthatja a közép- és kelet-európai gazdaságokba irányuló működőtőke-kihelyezést. Ez okot ad a térség középtávú növekedési kilátásainak viszonylag kedvező megítélésére.

(MTI / Hetek)