A fürdés története csak részben kapcsolódik a higiéniához, fizikai tisztasághoz. Történelmi feljegyzések mutatják, hogy a korai civilizációk tagjai különböző szándékkal merültek a vízbe, legtöbbször valamilyen társadalmi és rituális, vallási célból.

A legismertebb és legjobban dokumentált fürdőkultúra az ókori Róma kultúrája, amelyet vízvezetékek és a pazar fürdőházak hatalmas hálózata jellemzett.

Az elit és számos közember egyaránt naponta áztatta magát hideg és meleg vízben.

Fikret Yegül történész a Fürdők és a fürdés az ókorban című könyvében ismerteti, hogy a rómaiak fürdőzési szokása messze túlmutatott a funkcionális és higiéniai szükségleteken. Mint írja ez egy

mélyen gyökerező társadalmi és kulturális szokás, sőt „intézmény” is volt.

 A fürdőházak épületeit gyakran játékokra, testmozgásra is használták, néhány nagyobb komplexumban könyvtárakat és előadótermeket is terveztek. 

Tisztálkodás vízmentesen

Kr. E. 476-ban, amikor a Római Birodalom összeomlott és beköszöntött a sötét középkor, a római vízvezetékek és a beltéri vízvezetékeket már ritkán használták, így idővel elavultak. A nyilvános fürdők és a magánfürdőhelyek eltűntek, és a tisztálkodás új korszaka kezdődött el egész Európában.

Évszázadokig úgy vélték, hogy a fürdés egyenesen veszélyes.

Féltek attól, ha vízbe merítik magukat, méreganyagok szivároghatnak a testbe a pórusokon keresztül.

Fürdés helyett gyakran cserélték ingüket, és „száraz fürdőt” vettek, ruhadarabbal törölték le magukat.

Az ilyen szokások a 19. században is fennmaradtak, egészen addig, amíg a fürdés be nem lépett jelenlegi reneszánszába. 

Az áttörés évszázada

A vízvezeték-technológia és a vízinfrastruktúra fejlődésével egyre többen vezették be a vizet otthonukba és építtettek kádat, zuhanyt.  

Az első modern mechanikus zuhanyt William Feetham fejlesztette ki Angliában 1767-ben.

A felfogás, miszerint a fürdés és a higiénia célokat szolgálhat és jobb egészséghez vezethet, csak a 18. - 19. században kezdett kibontakozni.

Sokáig az orvosok sem mostak kezet műtétek előtt, amíg nem fogadták el Semmelweis Ignácnak a baktériumokkal kapcsolatos áttörő megállapításait az 1800-as évek végén. 

Fürdést kerülő sztárok

Ma már nem nehéz belátni, hogy a fürdés általánosságban egészségügyi előnyökkel járhat, emellett csökkentheti a stresszt, ellazíthatja az izmokat és elősegítheti a jobb alvást. Ennek ellenére

számos celebről röppent már fel a hír, hogy tartózkodott a zuhanyzástól egy-egy forgatás alatt, így okozva kellemetlen órákat, napokat munkatársainak.

Olyan hírességekről van szó, mint Julia Roberts, Brad Pitt és Russel Crowe. A napokban elterjedt az interneten, hogy a népszerű színészpár Ashton Kutcher és Mila Kunis nem minden nap fürdeti gyerekeit.

Arról, hogy kell-e a gyermekeket naponta fürdetni és mire kell figyelni az otthoni biztonságuk megőrzése érdekében a Hetek legújabb számában írtunk szakembereket is megszólaltatva.