K. Endrét a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények eltussolása nyomán ítélték börtönbüntetésre, majd később házi őrizetbe került, innen pedig elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól. A kegyelem nyomán botrány robbant ki, a köztársasági elnök bele is bukott, most azonban egyre több hír a református egyház környékéről, hogy jelentős megosztást hozott az ügy, főleg az államfőnek az ügyben tanácsot adó Balog Zoltán református püspök miatt.

Sajtóhír: presbiterré választották, majd később lemondott

A 444 most arról ír, hogy a szabadulása után tavaly év végén K. Endrét a bicskei református gyülekezet a presbiterévé választotta. A napokban viszont a pedofíliában bűnsegédlet miatt elítélt gyermekotthoni igazgatóhelyettes erről a tisztségéről lemondott. A lap emlékeztetett arra, hogy a református egyházközségek hat évre választják meg a döntéshozó testületet, a presbitériumot, melynek tagjai szavazati joggal is rendelkeznek az egyházközösséget érintő ügyekben, például a költségvetés vagy az alkalmazottak felvételének ügyében.

A 444 megpróbált több egyházkerületi vezetőtől is információkat szerezni K. Endre presbiterré választásáról, de nem akartak nyilatkozni, viszont egy vasárnapi istentisztelet hirdetésében bukkantak rá arra, hogy K. Endre lemondott a presbiteri tisztségéről. Az istentiszteleten ki is hirdették, hogy változás történt a presbitérium összetételében, de a neve nem hangzott el. A soron következő választás előtt az egyik jelölt rákérdezett, hogy igaz-e a szóbeszéd az elítélt K. Endréről, mire a tiszteletes a lap információi szerint azt válaszolta erre, hogy igen, de kegyelmet kapott, és amúgy is ártatlanul vádolták meg. Az ügyben egyébként Novák Katalin és Balog Zoltán lemondó nyilatkozatából is úgy tűnik, ártatlannak hitték a három bíróság által is elítélt igazgató-helyettest.

A cikkében a 444 fel is sorolta a presbiteri követelményeket, hogy rávilágítson az ordító ellentmondásra, ám a lap ezen lépése visszatetsző, hiszen más erkölcsi kérdésekben egyáltalán nem hivatkoznak a Bibliára, és nem tekintik azt irányelvnek, - az viszont kétségtelen, hogy a keresztény egyházon belüli kettős mérce, vagy ellentmondás rá tud égni a gyülekezetekre, ha nem a bibliai elvek szerint járnak el. Éppen ezért tekinti a kereszténység egyébként rendkívül fontosnak és betartandónak a Bibliában rögzített követelményeket a presbiterek személyével kapcsolatosan.

Támadhatatlan és rendezett

Pál apostol Timóteushoz írt első levelének 3. részében lehet erről olvasni, a Szent Pál Akadémia fordításában valahogy így lehetne visszaadni ezeket a követelményeket: a presbiter legyen támadhatatlan, egynejű, körültekintő (higgadt, óvatos, éber), fegyelmezett, rendezett, az idegenekkel elfogadó, értsen a tanításhoz, ne legyen részeges, se verekedő, se nyerészkedő (haszonleső, anyagias), hanem szelíd (udvarias, kedves), háborúskodástól tartózkodó, pénzsóvárgástól mentes, aki a házát jól igazgatja, gyermekeit alárendeltségben tartja. Pál apostol a fenti felsorolással kapcsolatban megjegyzi, hogy aki a saját családját sem képes vezetni, hogyan lenne képes egy egész gyülekezetet vezetni.

Az úgynevezett vének – ma presbiterek intézményét a zsidó kultúrában is jól ismerték, mindig voltak egy-egy településnek, városnak olyan elöljárói, akiknek a szavára érdemes volt odafigyelni, akiknek a döntéseit elfogadták. A közösségek általában ismerték egymást, egy elöljáró élete átlátható volt: ismerték a családját, előéletét. A bibliai követelmények egyébként itt rendkívül gyakorlatiasak és egyben könnyen ellenőrizhetők. A Szentírás szerint a vezetőknek feladatuk, hogy példaképek is legyenek az egész gyülekezet számára, erről az Apostolok Cselekedetei 20. fejezetében lehet olvasni, ami alapján mondható az is, hogy a követelmények nem csak úgymond a gyülekezeti elitre vonatkoznak, hanem a közösség minden tagjára is. Ha a presbiterek ezeket nem tudják betölteni, akkor joggal vonhatják kérdőre a hívők is rajtuk azt, hogy őtőlük mindezt milyen alapon várják el ugyanakkor.

Politikusok szólítanak fel lemondásra

A fentiek alapján világos, hogy K. Endre ezen feltételeknek nem felelt meg, vagy legalábbis nem mindegyiknek – ahogyan az is jól látható, hogy a neki adott kegyelemből kibontakozó botrány alapos megosztást hozott a református egyházon belül is. Több vezető is azt követeli Balog Zoltántól, hogy ne csak a zsinati elnök posztjáról, de a püspökségről is mondjon le. A Demokratikus Koalíció is erre szólította fel, ám ez olyan szempontból már problémás, hogy a politikusok nem szólhatnak bele egy egyház belső működésébe, vezetőinek kinevezésébe. A vallásszabadság értelmében ugyanis az ilyen személyi döntéseknél az egyházak autonómiát élveznek, döntési szabadságuk van, ebben nem korlátozhatják őket. Ahogyan ezt hangoztatta a magyar kormány is, amikor azt kérték számon rajtuk Novák Katalin és Varga Judit lemondásakor, hogy Balog Zoltán miért nem tette meg ugyanezt.