Ez egy PR cikk.

„A pikkelytelen ponty a Csinghaj tó ökológiai rendszerének legalsó szintjén van,  a leggyengébb állat a tó ökológiai láncában, ugyanakkor a legfontosabb láncszeme is egyben. Hiszen ha eltűnnének a pikkelytelen pontyok, akkor elrepülne több mint százezer vízi madár, a Csinghaj tó élettelenné válna” –nyilatkozta Tang Yulin, a Gangcha megyei halászati igazgatóság volt munkatársa a CMG tudósítójának.

Kína szárazföldi részének legnagyobb, fennsíkon elhelyezkedő sóstavakénta Csinghaj különleges természeti adottságokkal rendelkezik. A pikkelytelen ponty a tóban élő legfőbb halfajta, amely megeszi a tóban található algaféléket, így tisztítja a tó vizét. A tónál élő több mint 220 fajta vízi madár pedig a pikkelytelen pontyon él.

Júniustól augusztusig minden évben több tízezer pikkelytelen ponty hagyja el a Csinghajt. A folyótorkolatokon keresztül a vízfolyással szemben úszva, az édesvizű folyókban szaporodnak, majd visszatérnek a tóba.

Tang elmondta: „A vízáramlási sebesség serkenti a pikkelytelen pontyok szexuális érettségét, a sekély vízben a kövek dörzsölik a halak hasát. Miután szexuálisan érettek lesznek, elkezdenek szaporodni.”

Mindeközben a halaknak túl kell élniük a halászmadarak támadásait, a rohanó folyókat és a kövekkel teli folyóágyakat. Ugyanakkor a pikkelytelen ponty viszonylag lassan nő. A helyiek szerint évente csak egy centimétert nő, tíz év alatt csak fél kilót hízik. Korábban a halászat még jobban rontotta a pikkelytelen ponty túlélési esélyeit.

„Az 1960-as évek természeti katasztrófái miatt az emberek a túlélés céljából halásztak. A pikkelytelen ponty számtalan lakos életét mentette meg Csinghaj tartományban, illetve néhány közeli megyében Gansu tartományban.” – emlékeztetett rá Tang.

A pikkelytelen ponty védelme, és a sérült halászati ökológiai környezet helyreállítása érdekében a 80-as évek végétől kezdve a tartományi kormányzat hatszor vezetett be halászati tilalmat.

A faj természetes „öngyógyító képessége” mellett az elmúlt évek során a tartományi halászatot felügyelő hivatal tudományos módszereket használva mesterségesen szaporítja, majd a tóba visszaereszti a tenyésztett halivadékokat.

„Először kifogjuk a folyóban úszó halakat, kiválasztjuk az érett, egészséges nőstény és hím halakat, ikrákat és spermát gyűjtünk. Utána jön a mesterséges megtermékenyítés. Mivel a pikkelytelen pontyok megtermékenyített petesejtjei kissé ragacsosak, ezért meg kell mosni őket. Ezt követően visszahozzuk a petesejteket a bázishoz, és kikeltetjük az ivadékokat” – mondta Fu Shengyun, a Pikkelytelen Ponty Megmentési Központ segédmérnöke. 

A mentési intézkedések eredménye egyértelmű. 

„Évente 20 millió pikkelytelen pontyot nevelünk. Minden évben 23 százalékkal járulunk hozzá a halfajta növekedéséhez. Saját gyermekeinknek tekintjük a halivadékainkat” – árulta el Fu.

A 40 éve folytatott mentési munka jó eredményeket produkál: pikkelytelen pontyból 2001-ben alig 2600 tonna volt, 2020-ben viszont ez már 100,4 ezer tonnára emelkedett, ami számtalan vízi madár szaporodását és tartózkodását biztosítja, és erős alapot teremt a biológiai sokféleség kincsesházának a Csinghaj–Tibet-fennsíkon.

Kang Yiren riporter
(Fizetett cikk)