A kérdésről Dr. Hack Péter jogtudós, volt országgyűlési képviselő is közzétett egy gyorselemzést Facebook-oldalán, amelyben azt írja, két értelmezési lehetőség van és „mindkét választási lehetőség legitim, hiszen mindkét megoldásnak van történelmi előzménye, és mindkét választásnak vannak következményei”.

Hack Péter elemzésében a választóvonalat a 2010 előtti és utáni értelmezésekben látja: „A Fidesz által eddig alkalmazott értelmezésből az következik, hogy 2/3-os szupertöbbség birtokában az új kormánytöbbség bármit megtehet, amit technikailag meg tud tenni. Ebben az értelmezésben minden, amit lehet, azt szabad is. Ez a populista demokrácia értelmezése.”

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Ezzel szemben „a 2010 előtti értelmezéshez visszatérés pedig azt jelentené, hogy az új többség önmérsékletet gyakorol és nem tesz meg mindent, amit technikailag megtehetne. Ez a liberális demokrácia értelmezése”. 

A kérdés azért is időszerű, mert „az eredetileg is győztesnek kedvező választási rendszer 2011-es módosítása óta négy választásból négyszer kétharmados többséget szerzett a győztes, így a rendszerváltást követő 10 választásból 5 esetén a választási végeredmény 2/3-os felhatalmazást eredményezett” – írja Hack Péter, aki hozzáteszi: „Valójában a 10-ből 6 esetben volt 2/3-a a kormánynak, de 1994-ben ez nem a választás eredményéből következett a 72 %-os MSZP-SZDSZ mandátum többség, hanem a választást követő politikai döntésből.”

Dr. Hack Péter teljes bejegyzése, benne a politikatörténeti előzményekkel, itt olvasható:

A választások után online oldalunkon valamint podcast csatornánkon igyekszünk minél több érdemi hangnak, szempontnak teret adni, így korábbi adásunkban összefoglaltuk már Orbán Viktor leköszönő miniszterelnöknek a Patriótán elhangzott nyilatkozatát és Magyar Péternek a nemzetközi és a parlamentben tartott sajtótájékoztatóját, valamint értékelte a választás utáni első hét eseményeit Schiffer András ügyvéd, politikai elemző is, valamint Pokol Béla volt alkotmánybíró és Jerzy Kwasniewsi lengyel jogtudós is. De adásainkban összefoglaltuk azt is, miként elemezte az új helyzetet más csatornákon Tölgyessy Péter és Török Gábor is.