Stiell abból indult ki, hogy az idei év „a valaha volt legforróbb év volt az emberiség számára”, sok „rémisztő rekord” dőlt meg, és „emberek élete és megélhetése” került veszélybe. Értékelése szerint a helyzet súlyos:

az emberiség „a szakadék széléhez érkezett”. 

Arra szólította fel a tagországokat, hogy véglegesítsék a tavalyi COP27-en elfogadott kompenzációs kifizetések menetét, amely gyakorlatilag dollármilliárdok átutalását jelenti a fejlett országokból a szegényebbekbe az éghajlati méltányosság nevében. (Az ún. Loss and Damage Fund pénzügyi alap létrehozását azzal indokolták annak idején, hogy a G20-országoktól származik a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül 75 százaléka, míg az olyan országoktól, mint Pakisztán, csak egy százalék.)

A menetrend másik sarkalatos pontja „egy új energiarendszerre” való átállás – ha nem valósul meg, akkor az ügyvezető titkár szerint „az emberiség saját végső pusztulását készíti elő”.

Stiell a következő két év teendőit így foglalta össze: 

2024-ben az országok benyújtják első kétévenkénti átláthatósági jelentésüket, vagyis első alkalommal értékelik az egyes országok hivatalosan is, hogy a 2015-ös Párizsi Megállapodás keretében vállalt kibocsátás-csökkentési lépéseik lehetővé teszik-e, hogy az iparosodás előtti szinthez képest globálisan továbbra is 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani az átlagos hőmérséklet-emelkedést.

It's simply not good enough for us to be "trying to try".

Accelerate climate action.#COP28 pic.twitter.com/kNDlQNZcrH

— Simon Stiell (@simonstiell) November 30, 2023

Stiell kiemelte, hogy ha ez a „globális leltár” elkészül,

a tagországok nem takargathatják tovább egyéni fejlődésük esetleges elmaradásait.

A COP29-en arról születik várhatóan megállapodás, hogy hogyan finanszírozzák a nagyléptékű átállást. 2025 elején az országoknak új, egyénileg meghatározott hozzájárulásokat kell benyújtaniuk. A COP30 idejére már minden egyes kötelezettségvállalásnak összhangban kell lennie az 1,5 fokos csökkentési tervekkel. 

A cél tehát továbbra is az, hogy az egész bolygót összhangba hozzák egy radikálisan új klíma- és energiarendszerrel. Stiell szerint az eljövendő éghajlati rezsim véget vet a „fosszilis tüzelőanyagok korszakának”.

Sokan azonban attól tartanak, hogy az átalakítás példátlan mértékű bürokratikus ellenőrzés alá vonja a kormányokat és a Föld lakosságát.

The world stands united.

Now is the time to act and deliver a new era for climate action. #COP28 #UniteActDeliver pic.twitter.com/zilh8ceXHi

— COP28 UAE (@COP28_UAE) December 1, 2023

A COP az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény-tagjainak Konferenciáját (angolul: Conference of the Parties) jelenti. A keretegyezményt 197 ország fogadta el 1992-ben, és ezzel ígéretet tettek arra, hogy stabilizálják a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokból származó kibocsátások szintjét.

Az évente megrendezett klímacsúcs körül rendszeresek az ellentmondások; idén már az is megkérdőjelezi az esemény hitelességét, hogy a hetedik legnagyobb olajtermelő országban, az Egyesült Arab Emírségekben tartják, azon belül is Dubajban, a nem éppen klímabarát luxuslétesítményeiről ismert fővárosban. Ezen kívül kiderült, hogy az ENSZ klímacsúcsának elnöke, Egyesült Arab Emírségek ipari és technológiai minisztere, Szultan Al-Dzsaber a tanácskozások előkészítéseként folytatott kétoldalú tárgyalásokat arra használta fel, hogy az általa vezetett állami földgáz- és olajvállalat (Adnoc) nevében üzleteket kössön.