A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) úgy vélte, hogy

30 éves korukra rosszabb lesz az életük, mint a szüleik generációjának.

Emellett 34 százalékuk úgy vélte, hogy a jövő nemzedékének sem lesz jobb a sorsa.

Ráadásul a megkérdezett tinédzserek 9 százaléka elismerte, hogy "reménytelennek" érzi a jövőjét.

Az egyik tinédzser így nyilatkozott: "Mindenki küzd manapság. Az anyukámnak nehéz a számlák kifizetése, pedig ő egy mesterdiplomás ápolónő. Én nem vagyok olyan okos... az én életem nehezebb lesz, mint az övé.

Régebben el tudtunk menni nyaralni, de anyu már nem engedheti meg magának".

Egy másik azt mondta: "A szüleim 21 évesen kaptak jelzáloghitelt. Nem hiszem, hogy az én korombeli emberek képesek lesznek erre."

A jótékonysági szervezet előrejelzése szerint a körülmények még nehezebbé válhatnak, mivel a gyermekek mentális egészségügyi problémái nőnek, megnő az online kizsákmányolás kockázata is, és egyre több fiatal kerül gondozásba.

A pénzügyi aggodalmak erősen nyomasztják a megkérdezetteket, 19 százalékuk attól tart, hogy 30 éves korára a nem megfelelő anyagi bevételi források miatt nehezen tudnak majd komfortosan élni. Emellett

a tinédzserek 10 százaléka érzi magát tehetetlennek, mivel úgy vélik, hogy nem tudnak változtatni a jövőbeli életpályáján.

Sam Richards a brit Egyesült Református Egyház gyermek- és ifjúsági munkájának vezetője szerint a tinédzserek megélt tapasztalatai nagyban befolyásolják a jövőre vonatkozó reményeiket.

A Covid-időszakot és a médiából ömlő rossz híreket említette, mint a reménytelenségről szóló beszámolókhoz nagyban hozzájáruló tényezőket.

Azt mondta:

"Az elmúlt néhány generációban az a feltételezés alakult ki, hogy a dolgok jobbra fordulnak... de ez valójában egy [félreértés]".

A felmérés eredményeire reagálva a Barnardo's vezérigazgatója, Lynn Perry riasztónak nevezte a felmérés eredményét, melyhez szerinte nagyban hozzájárul az, hogy a gyerekeket folyamatosan bombázzák a kihívásokról szóló hírekkel - a súlyosbodó egyenlőtlenségektől és a környezeti aggályoktól kezdve az egészségügyi gondokon át az irányíthatatlan lakáspiacig.

"Mindez nem az ő hibájuk, de nem helyes, hogy a gyerekek rettegnek az előttük álló évektől, ahelyett, hogy izgatottan várnák a jövőjüket. Tudjuk, hogy ez különösen igaz a hátrányos helyzetű gyermekek esetében." - tette hozzá.

(Guardian/Hetek)