Ez egy PR cikk.

Az első szakasz Kína megalapításának első napjai. Kína 1949. október 1-jén jelentette be hivatalosan a Kínai Népköztársaság megalapítását. Magyarország október 3-án szóban elismerte Kína jogi státuszát, és október 6-án aláírta a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodást. Ezzel megkezdődtek a kétoldalú cserék. 

A második szakasz az 1970-es években kezdődött és az 1989-es rendszerváltásig tartott. 

A közép-kelet-európai országok közül Magyarország elsőként vezetett be gazdasági reformot, körülbelül 1968-ban kezdett a magyar kormány kísérletezni a reformokkal. Kína pedig 1978-ban hivatalosan bevezette a reform és nyitás politikáját, kezdetben megpróbált tanulni Magyarország gazdasági reformjának tapasztalataiból, így jött létre a kétoldalú csere második csúcsidőszaka. 

A harmadik szakasz a rendszerváltástól a mai napig terjed. Ennek a szakasznak a jellemzője a nem kormányzati cserék növekedése, a csereprogramok nagy része nem tervezett, sőt az ilyen nem hivatalos cserék adják a nagyobb részét, és a cserék tartalma is színesebb.
 

Zhu Zushou 2003. szeptember és 2007. február között volt a Kínai Népköztársaság Magyarországon akkreditált nagykövete. A nagykövet egyebek mellett elmondta, hogy magyarországi hivatali ideje azért is számít különlegesnek a karrierjében, mert Kína és Magyarország ősi történelmi kapcsolatban állnak. 

Megjegyezte azt is, hogy a magyarok nevében és a kínaiak nevében is a családnév az első, a keresztnév a második, szemben a világ más országaiban használatos szokásokkal. „Amikor 2003-ban megérkeztem Magyarországra nagykövetként, az akkori helyzet más volt, mint a jelenlegi. A mostani helyzet jobb, mint a múltbéli. 

Ugyanakkor megállapíthatom, hogy a nagykövetként eltöltött közel 4 év során a kínai-magyar kapcsolatok egészségesen, stabilan fejlődtek. Általában az a jellemző, hogy Magyarország pozitívan viszonyul a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. 

Például amikor 2010-ben Sanghajban találkoztam Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, nekem külön is hangsúlyozta, hogy jó kapcsolatok kialakítására törekszik Kínával. Mára a tények bizonyítják, hogy Magyarország valóban aktívan fejleszti kapcsolatait az országunkkal.” – mondta a volt nagykövet úr.

A Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát és Gimnáziumot 2004-ben hozták létre. Ez a világ első állami iskolája és Magyarországon eddig az egyetlen olyan állami tanintézmény, amely egyszerre használja a magyart és a kínait tanítási nyelvként. 

Kína képviselőjeként Zhu Zushou írta alá a két tanítási nyelvű iskola létrehozásáról szóló megállapodást, amely jelentős fejlemény és eredmény volt a Kína és Magyarország közötti oktatási együttműködésben.

 „2004 júniusában Hu Csintao, akkor hivatalban lévő kínai államfő Magyarországra látogatott, és e vizit alkalmával került sor a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola létesítéséről, megépítéséről szóló megállapodás aláírására. Az aláírási ceremónián a kínai államfő és a magyar köztársasági elnök is jelen volt; a magyar kulturális miniszter és én írtunk alá a kormányunk nevében. Ez az első és a mai napig az egyetlen ilyen kétnyelvű állami iskola Európában, illetve a világon. Most már egyaránt nyújt általános iskolai és gimnáziumi oktatást.” – mondta Zhu Zushou.
 

Liu Wenqing tanácsos a kétoldalú kapcsolatban elmondta: „Elmondhatjuk, hogy jelenleg történelme legjobb időszakában vannak a kínai–magyar kapcsolatok. Természetesen ennek az eredménynek van alapja, amit hosszú időn keresztül lépésről lépésre teremtettünk meg közösen. 

A másik ok, hogy manapság a két kormány pozitívan áll hozzá a kapcsolatok fejlesztéséhez.  Ezenkívül van egy nagyon fontos időpont, amely jelentős mértékben előmozdította a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. 

Amikor Kína hivatalosan bejelentette az Övezet és Út kezdeményezést a világnak, Magyarország ugyanakkor kidolgozta a keleti nyitás politikáját. 

A két politika közötti sikeres kapcsolódás egyszerűsítette mind a hivatalos, mind a nem kormányzati cseréket. Különösen, mióta ezt törvényben is elismerik, minden csere zökkenőmentes lett.”

Zhou Huiwen, Linlin riporter
(Fizetett cikk)