Ez egy PR cikk.

„Az otthonomtól idáig körülbelül 10 perc alatt jutottam az autópályára, s már meg is érkeztem erre a pihenőhelyre, ahol van lehetőségem a töltésre.” – mondta az autóvezető.

Hu Po Hupej tartomány Laohokou városában lakik, ahol számos töltőhelyet létesítettek elektromos gépkocsiknak. Luo Vej, a kínai nemzeti elektromos hálózat laohekoui leányvállalatának igazgatója. Ő arról számolt be, hogy a cég  nemcsak a város központjában, hanem a szélén, valamint az autópályák mentén is elektromos autótöltő helyeket alakítottak ki. Továbbá minden nagyközség kapott egy-kettő pontot.

A kínai kormány nemrégiben fehér könyvet adott ki a „Kína intézkedései és akciói a klímaváltozás kezelésével  összefüggésben” címmel. A fehér könyv szerint 2021 júniusáig Kínában már több mint 6 millió elektromos, vagy más, új energiával hajtott személygépkocsi közlekedett. Ezek számát tekintve az ország egymást követően 6 évben vezető helyen áll a világon. Ugyanebben az időszakban Kínában gyártották a legtöbb elektromos autót.

Az elektromos autóipar immár Kína egyik legdinamikusabban fejlődő iparágává lett, amely tükrözi Kína szándékát a fenntartható fejlődésre, egyben eltökéltségét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.

Az október végén kiadott fehér könyv Kína második ilyen dokumentuma az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban. Csaj Csi-min, a kínai Országos Éghajlatstratégiai Kutatóintézet tervezési osztályának igazgatója egyebek mellett a közös társadalmi cselekvés szükségességét hangsúlyozta:    „A fehér könyv először is kifejti az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos új elméleti stratégiáját; a koncepciót, amelyet a nemzetközi fórumokon is hirdetünk. Ennek szellemében javasoljuk a közös fellépést egy igazságos és méltányos klímaváltozást megállító világrendszer érdekében. Kína határozottan kiáll amellett, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem szoros összefüggésben van az emberiség sorsközösségének építésével.”

2020-ban Hszi Csin-ping kínai államelnök Kína  nevében hivatalos vállalást tett arra, hogy az ország igyekszik 2030 előtt elérni a szén-dioxid-kibocsátásának csúcsát és 2060 előtt a karbon-semlegességét. Idén a kínai kormány a karbon-semlegesség megvalósítását célzó országos utasításokat és akciótervet adott ki, majd nyilvánosságra hozta fehér könyvét. E lépések azt szolgálják, hogy a kínai társadalom valóságos tettekkel törekedjen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a klímaváltozás megfékezésére.

A China Eastern légitársaságnak a sanghaji Hungcsiao repülőtérről induló MU5103 járatát „zöld járatnak” nevezték el, mivel az utasszállító repülőgép által kibocsátott gázokat már a szén-dioxid kibocsátási piacon keresztül semlegessé tették.

Vang Jung-csin, a China Eastern stratégiai fejlődést tervező osztályának vezetője erről a következőket nyilatkozta:    „A szén-dioxid-kibocsátási kvóta tőzsdéjén az erdészeti, gázipari és napenergetikai cégektől vásároltuk széndioxid kvótát, hogy kiegyensúlyozzuk a légitársaságunk 13 prémium légi útvonalán közlekedő 200 légi járat kerozin égtetése által okozott karbon-kibocsátását.”

Kínában jelenleg három karbon-kibocsátási kvóta tőzsde működik: Pekingben, Sanghajban és Vuhanban. E helyeken már pontosan tíz éve megkezdték a kvóta kereskedelmének tesztelését. A karbon-kibocsátási piac nemzetközileg is alkalmazott innovációs eszköz, amellyel ösztönözni lehet az új energia szektor fejlesztését is.

A fehér könyv szerint 2020 végéig Kínában a nem fosszilis energia fogyasztási aránya már elérte a 15,9%-ot, vagyis 8,5%-kal emelkedett a 2005-ös adatokhoz képest. Jelenleg a nem-fosszilis energiát termelő erőművek kapacitása 44,7%-ra nőtt, közülük a naperőművek és szélerőművek kapacitása a 2005. évi   szint 3000-szeresére, illetve 200-szorosára bővült. Az ország  áramfogyasztásának egyharmadát már nem-fosszilis energiából fedezik.

Kína mindig is fontosnak tartotta a klímaváltozás elleni küzdelmet. A fehér könyv szerint ugyanakkor az éghajlatváltozás elleni küzdelem során szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődést, a multilateralizmust, a fejlődő országokkal közös, de eltérő felelősséget, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködést, az ígéretek beváltását.

Li Kao, a kínai Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium klímaváltozás-kezelési főosztályának vezetője a kínai delegáció tagjaként az ENSZ klímakonferenciáján (COP26) Glasgowban a CMG tudósítójának  elmondta, hogy az ígéretek beváltása a kínai népnek hagyományos erkölcsi normája. Kína már beiktatta az éghajlatváltozás elleni küzdelem intézkedéseit az ötéves nemzeti fejlesztési programjába; a 12. a 13. és a 14. ötéves terv egyaránt tartalmazza a kapcsolódó kötelezettségeket, illetve a hozzájuk tartozó mutatókat. Mint fogalmazott, Kína határozottan végrehajtja terveit és megvalósítja céljait. A kínai képviselő arra is rámutatott, hogy a fejlett országok korábban megígérték, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre évente 100 milliárd dollárt nyújtanak a fejlődő országoknak, ám eddig nem fizettek semmit.

Kína az éghajlatváltozás elleni nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban mindig hangsúlyozta, hogy ki kell tartani a „közös, de megkülönböztetett felelősség” elve mellett, ami azt jelenti, hogy minden országnak - legyenek fejlettek, vagy fejlődők - vállalniuk kell a felelősséget, de az ipari forradalom után nagy  mennyiségben kibocsátott széndioxidért a fejlett országokat terheli nagyobb felelősség.

Összeállította: Zhao Zhengyu
(Fizetett cikk)