Ez egy PR cikk

Több ezer hasonló berendezés, amelyeknek jelenleg mintegy 70%-a Kínában található, egyre több és több energiát igényel a bitcoinok bányászatához. Ez érthető módon környezetvédelmi aggályokat váltott ki, Elon Musk 2021 májusában tweetelte, hogy a Tesla nem fog többé bitcoint elfogadni fizetőeszközként a járműveiért, mivel az nem túl környezetbarát.

A kriptopénznek azonban több ezer más formája létezik, amelyeket együttesen "altcoinoknak" neveznek, és amelyek sokkal zöldebbek, mint a bitcoin - és amelyek felé most a befektetők fordulnak. Ezek közül sokan igyekeznek az egyes érmék előállításához kevésbé környezetkárosító technológiát használni, ami végső soron a kriptovaluták zöldebb jövőjét vetítheti előre.

Altcoinok

A piacon lévő több ezer "altcoin" közül az ethereum, a solarcoin, a cardano és a litecoin ígéretes potenciált mutatott a bitcoin zöldebb alternatívájaként. Vegyük a litecoin példáját

A litecoinok nagyon hasonlítanak a bitcoinhoz, azzal a különbséggel, hogy állítólag csak negyedannyi időre van szükségük a gyártáshoz. Míg a bitcoinok bányászatához kifinomult és nagy teljesítményű, kolosszális energiaigényű hardverre van szükség, addig a litecoinokat hagyományos számítógépes hardverrel lehet bányászni, amelynek működtetéséhez sokkal kevesebb áramra van szükség.

Viszont ha esetleg Ethereum vásárlást akarunk végrehajtani itt tehetjük meg.

Más alternatívák, mint például a solarcoin, a valós környezetbarát magatartásformák ösztönzését célozzák. Minden megawattórára, amelyet napenergia-technológiával termelnek, egy szolárcoin jutalmazza azokat, akik megújuló energiába fektetnek.

A különböző kriptovaluták különböző folyamatokat is használnak a tranzakciók lebonyolításához. A Bitcoin az úgynevezett "proof-of-work" protokollt használja a tranzakciók érvényesítésére, amihez bányászok hálózatának versenyeztetése szükséges matematikai problémák (a "munka") megoldásában. A győztes - és az, aki új bitcoint bányászik - általában az a versenyző, aki a legnagyobb számítási teljesítménnyel rendelkezik.

Bár a proof-of-work viszonylag biztonságos, így nehéz és költséges támadni és destabilizálni, mégis hihetetlenül energiaigényes. Mivel a bitcoin bányászokat arra kényszeríti, hogy a csúcstechnológiájú számítógépek egyre bővülő arzenáljával versenyezzenek, elkerülhetetlenül egyre több és több elektromos energiát igényel.

A bányászat ezen formájának azonban vannak alternatívái. Az Ethereum, amely a világ második legnagyobb kriptovalutája a bitcoin mögött, most egy másik protokollt használ, az úgynevezett "proof-of-stake"-t. Ezt a protokollt kifejezetten a proof-of-work rendszerrel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok kezelésére tervezték, és ezt úgy éri el, hogy megszünteti a bányászok közötti versenyt. A verseny nélkül nincs számítási teljesítményű fegyverkezési verseny, amelyben a bányászok részt vehetnének.

Tekintettel a kriptopénzek egyre növekvő környezetvédelmi vizsgálatára, valószínű, hogy minden új altcoin az ethereum rendszerét fogja alkalmazni a bitcoinéval szemben. A befektetők ugyanígy az altcoinok zöld bizonyítványát fogják vizsgálni, amikor eldöntik, hogy melyik kriptopénzre váltsák át a bitcoinjukat.

Még mindig a pénzügyek jövője?

A bitcoint sokkoló energiahatékonysági hiányosságai miatt érő kritikák ellenére a hagyományos pénzügyi rendszer maga is messze nem zöld.

Az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás óta eltelt öt évben például a jelentések szerint a világ 60 legnagyobb bankja 3,8 billió dollárt (2,7 billió fontot) nyújtott a fosszilis üzemanyaggal foglalkozó vállalatoknak - ez nem túl bolygóbarát. Egy jelentés szerint a pénzintézetek 49%-a nem végez semmilyen elemzést arról, hogy portfóliója hogyan hat az éghajlatra.

Aztán ott van a szektor villamosenergia-felhasználása. Míg a kriptovaluták a nagy pénzintézetek felügyelete nélkül is működhetnek, a bankszektor hatalmas mennyiségű infrastruktúrára épül, amely természetesen rengeteg villamos energiát fogyaszt.

(Fizetett PR cikk)