Ez egy PR cikk.

A standoknál átlagosan három perc tartózkodást és a napi 8 órás nyitvatartást figyelembe véve, az összes üzlet bejárása mintegy másfél évet venne igénybe. A kisváros több mint hatmillió négyzetméteren épült Nemzetközi Árucikkek Plázájában több mint 7500 stand található, amelyeken majdnem 210 ezer üzlet működik, összesen 26 kategóriát átfogó közel kétmillió áru kereskedelmét bonyolítva. A világ 219 országba szállítanak innen árukat. 

Nehéz elképzelni, hogy egy ekkora méretű piac mindössze utca melletti standokból fejlődött ki. 1982. szeptember 5-én Yiwu – akkortájt csak egy kis megye – kormányzata betontáblákból állított fel két sor árusító fülkét. 

A nulláról indulva a hihetetlen méretig növekedés a kínai árucikkek exportjának igazi bővüléséről tanúskodik. 

Nemrégiben az ENSZ honlapja közzétett egy „Kína: A kereskedelmi óriás feltörése” címmel, mely szerint az elmúlt 25 évben Kína a globális kereskedelem 1 százalékát sem adó peremterületből gyors ütemben óriássá fejlődött. Az ENSZ adatai azt mutatják, hogy miután a kínai árucikk-kivitel összvolumene 2009-ben megelőzte Németországét, az azóta eltelt 12 évben mindig a világ első helyén állt. Stratégiai jelentőséggel bír az export a gazdasági stabilitást, a foglalkoztatás erősítését és a nemzetközi versenyképesség emelését illetően. 

Bár járvány beárnyékolta a 2020-as évet, és a globális gazdaság recesszióba süllyedt, a kínai külkereskedelem mindezek ellenére bővülni tudott. A világ főbb kereskedelmi hatalmai közül tavaly Kína volt az egyetlen, amely pozitív növekedést valósított meg az árukereskedelem vonatkozásában. 

Az ENSZ exporttal kapcsolatos adatai szerint Kína részesedési aránya a világ exportjából tovább erősödött, és már megközelítette a 15 százalékot. A Kína után következő Egyesült Államok 8,1 százalékot ért el. Sorrendben Németország, Hollandia, Japán, Hongkong, Dél-Korea és Olaszország követte őket.

A Kínai Népköztársaság a megalapítása idején főképpen gabonát, vastermékeket és egyéb alacsony szinten feldolgozott termékeket exportált elhanyagolható mértékben. A 80-as évek körül Kína exportágazatai között szerepelt a textilipar, a gépipar és az IT.

1986-ban Kína a hangsúly a kőolajipari termékekről a textiliparira került át, ami azt jelezte, hogy az exportban az erőforrás-igényes termékek helyett a munkaerő-igényes árucikkek kerültek előtérbe. 1995 újabb mérföldkő volt, ebben az évben a gépipari termékek megelőzték a textilárukat a legnagyobb kínai exportkategóriák terén, és ezzel a munkaerő-igényes ágazatok hátrább, a tőkét és technikát koncentráló szektorok pedig előrébb léptek. 

A kínai vámhivatal statisztikai adatai alapján 2021 első negyedévében Kína külkereskedelme 5190 milliárd jüan értékű volt, 32 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, a gépipari termékek és az elektronikus berendezések exportja pedig 43 százalékkal nőtt. 

70 éven alatt Kína külkereskedelmi nagyhatalommá vált. Tavaly exportja 17,933 milliárd jüan értékű volt, az ötvenes évekének a 8800-szorosa. 

A globalizáció hatásai révén a világ kereskedelmében az államközi kapcsolatok napról napra szorosabbá válnak. Kína elindította az „Övezet és Út”kezdeményezést, ami új lehetőséget jelenthet a világ kereskedelmének aktivizálására. 

Az „Övezet és Út” keretében jelentősen, 26,1 százalékkal nőtt az első negyedévben a Kína és az ASEAN-országok közötti kereskedelem. A kínai tőkéjű vállalatok az ASEAN-országokban már több mint 100 milliárd dollár tőkét fektettek be, összesen 25 kereskedelmi zónát hoztak létre, több mint 100 ezer helyi lakost foglalkoztatnak. (x) 

Összeállította: Wang Xuejun
(Fizetett cikk)