hetilap

Lassan fél éve, hogy nem csitul a média adok-kapok az ügy körül, és a jelek szerint nemcsak Trump elnök, hanem a támogatói bázis is egyre frusztráltabb a téma miatt. A kampány alatt többször megkérdezték Donald Trumpot arról, hogy ha létezik olyan dokumentum, amely a Jeffrey Epstein ügyében érintett befolyásos személyeket tartalmazza, azt nyilvánosságra hozná-e, amennyiben elnökké választják. A válasz minden alkalommal az volt, hogy természetesen. Sőt, a kampány egyik legforróbb témája az úgynevezett mélyállam (deep state) elszámoltatása volt, amelynek leleplezésére is többször tettek ígéretet.

Epstein a vádak szerint kiskorú szexpartnereket közvetített prominens személyek számára, viszont 2019-ben még azelőtt rejtélyes módon életét vesztette a börtöncellájában, hogy terhelő vallomást tehetett volna bárkire. Ezzel kapcsolatban sok volt a megválaszolatlan kérdés, ám az ügy a demokrata Joe Biden kormányzása idején gyorsan kikerült a közbeszédből. Ez az elnökválasztási kampányban Trump kezére játszott egy kicsit, ugyanis lehetett arra hivatkozni, hogy a lista eltüntetése a mélyállam tagjainak állt érdekében, de persze ha Trump nyer, akkor minden nyilvánosságra kerül majd.

Februárban Pam Bondi főállamügyész ki is jelentette, hogy a lista ott pihen az asztalán, több más üggyel együtt, amit a mélyállam ugyancsak eltussolt, például a Kennedy-gyilkosság vagy a Martin Luther King elleni merénylet aktái, viszont amit később nyilvánosságra hoztak, az nem is lehetett volna messzebb attól, mint amit a támogatói tábor elvárt volna.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek