hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Miért tűnik „őrültségnek” a Szent Szellem megnyilvánulása?
A nyelveken szólás botránya
Miért tűnik „őrültségnek” a Szent Szellem megnyilvánulása?

A lelki ember viszont nem fogadja el Isten Szellemének a dolgait, mert azok bolondságok számára.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)

2021. 04. 28.
Az elmúlt hetekben ismét kissé felborzolta a kedélyeket hazánkban a nyelveken szólás médianyilvánosságot kapott jelensége. A Szent Szellem megnyilvánulásait már kétezer éve is megütközés, kritika és gúny kísérte.

Pál apostol jó előre jelezte a Korinthosziakhoz írt első levelében, hogy a Szent Szellem természetfölötti megnyilvánulásai („ajándékai”, „karizmái” – köztük a nyelveken szólás [glosszolalia]) a nem hívők számára őrültségnek és ostobaságnak tűnnek: „Hiszen az emberek közül ki tudhatja meg egy ember dolgait saját szellemén kívül, amely benne van? Isten dolgait sem tudhatja meg senki más, csak Isten Szelleme [pneuma]. Mi pedig nem a világ szellemét fogadtuk be, hanem az Istentől származó Szellemet, hogy mindent megtudhassunk, amit Isten nekünk ajándékoz. Ezeket el is mondjuk, de nem emberi bölcsességből fakadó tanítás szavaival, hanem a Szent Szellem tanításaival, szellemiekhez szellemieket kapcsolva. A lelki [pszükhikosz] ember viszont nem fogadja el Isten Szellemének a dolgait, mert azok bolondságok [őrültségek, ostobaságok] számára, és nem tudja fölfogni őket, mert azokat csak szellemi [pneumatikosz] módon lehet megítélni [megvizsgálni, kikutatni]. A szellemi ember viszont mindent megítél, de őt magát senki sem ítéli meg. Hiszen »ki ismeri az Úr szívének értelmét, aki taníthatná Őt?« – bennünk pedig a Messiás szívének értelme van.” (1Kor 2:11-16)

Modern és posztmodern nyugati világunk és világnézetünk az elmúlt évszázadokban olyan változáson ment keresztül a természetfölötti valóság értelmezésében, pontosabban fokozatos megtagadásában, hogy a fenti mondatok alapfogalmait sem úgy értjük már, ahogy eredetileg értették. Az európai gondolkodásban a deizmus, materializmus, ateizmus és racionalizmus térhódításával legfőképp a „szellem” [héberül: rúách, görögül: pneuma, latinul: spiritus] fogalmának tartalma alakult át, szinte az ellenkezőjére: ma egy lelki működést értünk rajta, amely ezen belül is az értelem területéhez tartozik (azaz nem érzelmi), és tulajdonképpen az absztrakció (elvonatkoztatás) gondolati képessége.

Mint Pál apostol mondataiból kiderül, eredetileg a „lélek” (héberül: nefes, görögül: pszükhé, latinul: anima) fogalmával ellentétes, szembeállítható valóság a szellem, Isten Szellemének megnyilvánulásai pedig a lelki [pszükhikosz] ember számára esetenként őrültségnek vagy ostobaságnak tűnnek – a későbbiekben pedig kiderül, hogy kifejezetten természetfölötti jelenségek, melyek működésének értelmezésére éppen ezért Pál apostol három teljes fejezetet szentel levelében (12–14.).

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!