„Azt szeretnénk, ha ez a társadalom végre szabad lenne, mivel évek, évtizedek óta a hazugságok, bűnözés, korrupció és igazságtalanság csapdájában élünk egy tönkretett rendszerben, ahol az embereket megfosztják a jogaiktól” – nyilatkozta március 16-án egy szerb tüntető a The Guardian riporterének, és szemmel láthatólag egy pillanatra sem gondolkodott el azon, hogy ez az érvelés pontosan hogyan is függ össze azzal, hogy november 1-jén leomlott az újvidéki vasútállomás tetőszerkezete.
Úgy tűnik, a tüntetés többi, egyes számítások szerint 300 ezer résztvevőjét sem igazán érdekelte ez. Az egyetemisták által vezetett tömegek a tragédiában elhunyt 16 személy igazsága és az elszámoltatás ürügyén lényegében hónapok óta Aleksandar Vučić rendszerének bukásáért demonstrálnak Belgrádban és további 400 szerbiai településen.
A gigantikus méretű elégedetlenséget az elemzők a 2000-es buldózeres tüntetésekhez hasonlítják, és erre a tömeg nagyságán túl más okuk is van. Többek között az, hogy az akkori demonstrációkhoz hasonlóan professzionálisan mediatizált, látványos performanszokkal és üzenetekkel megerősített hatalomváltó szándékú megmozdulásokat láthatunk.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »