Lélegzetvisszafojtva szurkolunk a magyar versenyzőknek és mi tagadás, fogjuk a fejünket az utolsó másodperces vereségeken, visszacsúszásokon, elrontott asszókon. Valljuk be őszintén, nem csak az olimpikonjaink arcára ül ki ilyenkor a csalódás, hanem a miénkre is. Kezdtünk már jobban olimpiát, mi tagadás. De igazságtalan lenne csak a bánatról beszélni, Milák Kristóf váratlanul jó állapotban robbant vissza a versenysportba, a kardcsapat feledtette az egyéniben elszenvedett kudarcokat, Mészáros Krisztofer fantasztikus teljesítményt nyújtott tornászként, évtizedes "átkokat" sikerült megtörni. Reméljük, bízunk, szurkolunk, hogy a párizsi olimpiáról ne csak a botrányos megnyitó, problémás rendezés, hanem a magyar érmek is eszünkbe jussanak évtizedek múlva is. Hajrá magyarok!
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »