A Református Egyházközség a 2013. november 3-án tartott Horthy-szobor avatás elleni demonstráció miatt indított pert a Hit Gyülekezete ellen, azt állítva, hogy ez az egyház megsértette a vallás szabad gyakorlásához fűződő személyiségi jogát. Az alperes egyház a perben arra hivatkozott, hogy nem az istentisztelet elleni demonstráció szervezésében vett részt, hanem kifejezetten az antiszemita magyar kormányzó szobrának a felavatása ellen tiltakozott. Valamennyi bírósági fórum azt állapította meg, hogy a vonatkozó magyar és európai jogszabályok alapján a Református Egyházközségnek perindítási jogosultsága nem volt. A bíróság ezért a keresetet elutasította, és a felperest a perköltség megfizetésére kötelezte a Hit Gyülekezete részére.
Mint arról beszámoltunk (Horthy és a reformátusok, Hetek 2013. november 8.) 2013 novemberében Horthy-szobrot avattak a Belvárosban, a Hazatérés templomában ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész és Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő részvételével. A szoboravatás ellen sok százan tiltakoztak a Szabadság téren. A gárdista és Horthy-korabeli egyenruhás résztvevők jelenlétében állították föl a templomban.
Az ellentüntetők szerint a Horthy-rendszer a legalapvetőbb nemzeti érdekeket sértette. Politikája hatalmas veszteségeket okozott emberéletben éppúgy, mint a nemzeti vagyon vonatkozásában. Ráadásul Horthy Miklós irányításával zajlott Magyarországon 1919-től a polgári állam alapértékeinek a fölszámolása, a jogállamiság, a polgári szabadságjogok durva korlátozása. Az 1919-től több mint egy éven át folytatott fehérterror során a magyar politikai életben meghonosította az ököljog alkalmazását. Terrorkülönítményei százakat öltek meg, ezreket kínoztak meg és tartottak fogva internálótáborokban mindenféle bírói eljárás és ítélet nélkül. Ezenkívül Horthynak döntő része volt abban, hogy Magyarország alapvető érdekei ellenében a náci Németország és a fasiszta Olaszország mellett kötelezte el az országot, majd teljes politikai rövidlátással hagyta, hogy Magyarország 1941-ben hadat üzenjen többek között az Amerikai Egyesült Államoknak. Ezt követően mint a magyar haderő legfőbb irányítójának, „a legfőbb hadúrnak” a nevéhez fűződik több mint százezer magyar katona értelmetlen pusztulása a Don-kanyarban.