Magyar idő szerint hétfő hajnalban, ahogy azt (tökéletesen érthetően) minden tudósítás megjegyezte, történelmi pillanatnak lehettünk tanúi: a Hollywoodban élő külföldi tudósítók rangos díját a legjobb idegen nyelvű film kategóriában magyar alkotó emelhette a magasba. Fantasztikus momentum, ám nemcsak a mozdulat volt fontos, hanem a szavak is, amelyek a direktor szájából elhangzottak. Az ilyenkor szokásos köszönetnyilvánítások után Nemes Jeles a következőkkel zárta rövid beszédét: „A holokauszt az elmúlt évek során absztrakt fogalommá vált. Számomra egy arc. Ne felejtsük el ezt az arcot!”
Ha minden igaz, e Golden Globe-díj az Oscar-gálára nincs hatással, hiszen a szavazás már akár napokkal előtte lezárult. A jelölésnek persze lehetett köze ahhoz, hogy az amerikai akadémia tagjai „még jobban” észrevegyék a filmet, s természetesen óriási dolog lenne, ha az Oscart is elnyerné a Saul fia – ám elsősorban a produkció művészi értéke, a kritikusokra és az átlagnézőkre gyakorolt hatása, s nem a számos fesztiváldíj vagy a külföldi forgalmazó, a Sony Classics kétségtelenül fontos lobbizása miatt hangos a filmtől a nemzetközi sajtó.
Nem csak a díjeső imponáló
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 01. 15. (XX/02)
