hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Büntethető lesz a vallásgyalázás?
A valláskritikát korlátok közé szorítaná a kormány

2015. 01. 22.
Olyan jogszabályon dolgozik a kormány, amely az úgynevezett vallásgyalázást, valláskritikát szorítaná korlátok közé. Az erről szóló bejelentés nyomán ismét napirendre került a szólás­szabadság versus emberi méltóság vita, illetve a vallási tanok, szimbólumok állami védelmének kérdése. Lapunk fideszes döntéshozók környezetéből úgy értesült, hogy a készülő szabályozás a jövőben egyes hatóságok vezetőire is kiterjesztené az ilyen eljárások megindításának jogát.

A párizsi mészárlás kapcsán ötpárti egyeztetés zajlott a hazánkat fenyegető terrorizmus kockázatairól. A megbeszélésen Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője így fogalmazott: sem a sajtó-, sem a szólásszabadság nem terjedhet ki a vallásgyalázásra. A találkozó után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy törvényjavaslatot készülnek benyújtani bizonyos közösségi szimbólumok és értékek kiemelt védelme érdekében, mivel nemcsak az egyént, hanem egy közösséget is megillet a tisztelet. Erről beszélt Rétvári Bence, a KDNP alelnöke is az ATV Egyenes beszéd című műsorában, és rámutatott, hogy bár a közösségek méltósága négy év óta alaptörvényi szinten is védelmet élvez, pártja azt szeretné elérni, hogy a vallási közösségek jogait még komolyabb tisztelet övezze a társadalomban. Kiemelte ugyanakkor, hogy az erről szóló jogszabályt hosszú társadalmi vitának kell megelőznie, hiszen nem olyan egyszerű például meghatározni, hogy mi az a magatartás, ami már nem fér bele a közízlésbe.

Annyit már lehet sejteni, hogy a kodifikációs munkát nem az Igazságügyi Minisztérium vezényli majd le, különben Trócsányi László miniszter nem nyilatkozta volna azt az index.hu-nak, hogy az új polgári törvénykönyv már most is kellő védelemben részesíti a közösségeket. „A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.” – mondja a hatályos Ptk., és a tárcavezető szerint ez a rendelkezés pont a közösségek méltóságának védelméről szól, még ha nem is ment át a gyakorlatba. Vagyis Magyarországon nem indulnak erre hivatkozással perek.

Egyébiránt a hatályos egyházügyi törvény kiegészítéseként az alaptörvény negyedik módosítása szintén rendelkezik e kérdéskörben: „A vallási közösség elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint a köznyelvben meghonosodott neve fokozott jogvédelemben részesül. (…) A vallási közösség – különösen a szertartások és a belső szabálya szerinti működés zavartalansága érdekében –, a templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely, valamint a temető fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.” Sőt még büntetőjogi tényállás is szól a vallási csoport ellen nagy nyilvánosság előtt megvalósuló gyűlöletre uszítás bűntettéről, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!