hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Cicaharc a felsőoktatásban

„Az LMP a sajtóhírek alapján úgy látja, hogy »megfúrhatják« a felsőoktatási stratégiáról szóló tervezetet, és »megbuktathatják« Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkárt” – figyelmeztetett Osztolykán Ágnes, az Ország­gyűlés oktatási szakbizottságának LMP-s alelnöke. Annyi bizonyos, hogy a kampányidőszak miatt a törvénytervezet sorsa merőben kétséges.

Osztolykán Ágnes felszólalásában a Népszabadság értesüléseire hivatkozott, melyek szerint Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke áll a Klinghammer-féle felsőoktatási törvénymódosítás meghiúsítása mögött. Maruzsáról annyit lehet tudni, hogy nem vett részt az új törvényjavaslat kidolgozásában. A miniszterelnök bizalmasaként ismert Parragh viszont nemrégiben elkísérte Orbán Viktort indiai útjára, ahol többek szerint meggyőzte őt a törvényjavaslat „elnapolásáról”. Osztolykán szerint Parragh nagyobb beleszólást szeretne a felsőoktatásba, és leváltatná Klinghammert a tervezetével együtt.
Mint ismeretes, múlt télen az egész országon végigsöpörtek a hallgatói tiltakozások, melyek főként a keretszámok és a röghöz kötés miatt robbantak ki. A tiltakozások hatására a kormány felállította a Felsőoktatási Kerekasztalt, valamint Hoffmann Rózsa helyett kinevezték felsőoktatásért felelős államtitkárnak Klinghammer Istvánt, az ELTE volt rektorát. Klinghammer soha nem rejtette véka alá, hogy szakmabeliként és nem politikusként áll a poszthoz. A kerekasztal által májusban elfogadott megegyezés alapján, amelyet egyedül Parragh nem volt hajlandó aláírni, Klinghammerék kidolgozták a „kisreform” koncepcióját, amelynek nemrég a kodifikált változatát is sikerült letenniük a szakminiszter asztalára.
Klinghammer István az ATV Szabad szemmel című műsorában a sajtóhírekre reagálva elmondta: sem a szaktárcán, sem a kormányzaton belül nem érzékel ellentétet a törvényjavaslat körül, hiszen a közös célt, a minőségelv alapján megreformált felsőoktatás tervét sikerült kidolgozni, amely széles szakmai konszenzuson alapul. Úgy gondolja, a tervezet novemberben a kormányülés elé kerül, ahol azt Balog Zoltán miniszter „teljes mellszélességgel képviselni fogja”, és január 1-jétől megtörténik a „váltóállítás” a felsőoktatásban. Klinghammer szerint a probléma oka az, hogy az iparkamara nem ismeri a törvénytervezet részleteit, amibe pedig Parragh javaslatait is beépítették – az államtitkár itt vélhetően a sokat bírált duális képzés bevezetésére is célzott. Utalt arra is, hogy a felsőoktatásban a 30-40 évig hasznosítható diplomák megszerzése a cél, azaz nem csak a munkaerőpiac aktuális szükségleteinek kielégítése a fő szempont.
„Az Oktatói Hálózatnak (OHA) még egy hete is az volt a tippje, hogy ebből a koncepcióból nem lesz törvény, hiszen már a törvényhozási ciklus végén vagyunk, és mivel a kormány egyszer ebben a témában már parázsba nyúlt, ezért most már nem fognak ilyen változtatásokat hozni közvetlenül a választások előtt. Most, hogy megvan a kodifikált szöveg, ez némileg változtat a helyzeten” – mondta kérdésünkre Máté András filozófus. A Parragh és Klinghammer közti konfliktus üzenete szerinte az, hogy a mostani felállásban az államtitkárság koncepciója még a legkevésbé rossz variáció, de ez nem jelenti azt, hogy az jó lenne. Egyértelműen negatív elemnek tartják többek között, hogy az állam megtart egy erős központi irányító szerepet a képzési struktúra kialakításában, ennek részletes szabályozása viszont teljesen hiányzik, tehát ez rendeleti módon, mondhatni „tetszés szerint” alakítható, miközben kardinális kérdés volt a tiltakozások során. Az OHA az államtitkár és a kerekasztal funkcióját lényegében csak abban látta, hogy lenyugtassák kicsit a felsőoktatási szférát és békét teremtsenek.
Kormánypárti körökből úgy értesültünk, hogy a hátralévő időben rengeteg támogató jellegű gazdasági döntést szeretne meghozni a kormány, melyeknek szintén költségvetési vonzatuk van, és egyértelműen elsőbbséget élveznek a felsőoktatási törvénymódosítással szemben, amellyel kapcsolatban még nincs kormánydöntés. Klinghammer azért vállalta el az államtitkári posztot, hogy a minőségelvű változtatásokat kidolgozza és véghezvigye, amiért becsülettel küzd is, így értelmetlen a lemondását találgatni. Tény viszont, hogy a tervezet költségvonzata az idei költségvetésben nem szerepel, a részletes kidolgozása pedig időigényes munka. „Ha belefér a kormány idejébe, tárgyal róla, de nincs semmi sürgető tényező benne, az Országgyűlés napirendje meg elég feszített a költségvetés miatt, ezért valószínű, hogy a téma átcsúszik a tavaszi ülésszakba. Akkor meg az dönti el a kérdést, hogy akar-e a kormány konfliktusos témákat tárgyalni, hiszen a választások előtti hónapokban inkább a visszafogott üzemmód a jellemző” – mondta alanyunk. Hozzátette: ha nem a választási időszak előtt állnánk, akkor bizonyosan a parlament elé kerülne a tervezet. Azt nem tudni, hogy a következő ciklusban mi lesz a sorsa, az viszont biztos, hogy Parragh ötleteit senki sem támogatja az oktatáspolitika világában. Az igazán kritikus pont szerinte az, hogyan alakul a jövő évi keretszámokkal kapcsolatos decemberi döntés, a tavalyi hallgatói tüntetéseknél is ez volt a szikra. Ha az ideihez hasonló döntés születik, akkor nem valószínű, hogy olyan konfliktushelyzet adódik, ami kormányszintű beavatkozást tesz szükségessé az ágazatban.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!