Számomra úgy tűnik, hogy a magyar közéletnek két pólusa van. Az egyiken Orbán Viktor található, akinek mintha az lenne az ars poeticája, hogy a konfliktus megtisztít, míg a másik pólust Ön jeleníti meg, aki mintha minden igyekezetével kerülné a konfliktust. Miért érzem így?
– A háborúk tanulságai, hogy általában mindenki rosszul jár velük, kivéve a hadibeszállítókat. Orbán Viktor hatalmi érdekből tudatosan osztja meg a társadalmat, keres és gerjeszt ott is viszályt, ahol nincs. Nem érzem magam konfliktuskerülő személynek, de nem szeretek értelmetlen „háborúban” részt venni, csak fontos ügyekben érdemes a konfrontációt vállalni, ezért megválogatom ezeket a helyzeteket. Ha kerülném a konfliktust, akkor 2009-ben, és tavaly október 23-án sem szálltam volna be a politikai küzdelembe.
Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is kőkeményen beszólnak a politikusok egymásnak, élesen, nagyon sokszor sértőn beszélnek az ellenfeleikről, mégis demokratikus a közélet.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2013. 03. 01. (XVII/9)
