hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Utolsó stádium?
Álomállások várják a magyar orvosokat

2011. 06. 10.
Az orvoselvándorlás alapjaiban rendítheti meg a hazai egészségügyi rendszert, ám a múlt héten bejelentett Semmelweis- terv gyakorlatilag semmilyen konkrét megoldást nem tartalmaz a probléma kezelésére. Tavaly több mint ezer orvost „igazoltak le” külföldi kórházak. A sporthasonlat nem véletlen: a magyar adófizetk pénzén kiképzett doktorok csúcsgázsit és gyakran egész családjukra kiterjed szolgáltatásokat kapnak új munkahelyükön.

Rezidensek számára 3300 eurós (870 ezer forint), szakorvosoknak 4500 eurós (1,2 millió forint), főorvosoknak 5400–7000 eurós (1,4–1,9 millió forint) kezdő bruttó bér havonta, ügyeleti pótlékok nélkül – ezt ígéri az EGV Recruiting nevű cég honlapja. A munkaközvetítő cég Németországba, Franciaországba, Svédországba és Norvégiába keres orvosokat, akik országrészekre lebontva szakirányonként válogathatnak az ajánlatok között.
Az ajánlatok kapcsán egy orvosgyakornok és két rezidens (mi a különbség?) véleményét kérdeztük a külföldi munkavállalásról. „Jelenleg 85 ezer forint a nettó bérem, ehhez jön még 10 ezer forint ügyeleti pótlék. Egy másik városból járok a munkahelyemre dolgozni, úgyhogy ha a szüleim nem segítenének, akkor nem tudom, hogyan tudnék kijönni ebből a pénzből, és akkor még egzisztenciateremtésről nem is beszéltünk. Egyelőre csak azért maradtam itthon, mert minimális szaktudással és gyakorlattal jobb lehetőségek közül választhatok külföldön. Amint meglesz a szakvizsgám, megyek” – mondta lapunknak a huszonhat éves Andrea, aki egy vidéki kórházban dolgozik csecsemő- és gyermekgyógyászként.
A vele egykorú, szintén gyermekgyógyász Katalin orvosgyakornokként dolgozik, hasonló bérért. Férjével a kórházi munkásszállón lakik, egyelőre elképzelése sincs, hogy miként tudnák megteremteni az anyagi biztonságot maguk számára. „A férjem annyit keres, mint én, úgyhogy egyelőre a saját lakás irreális terv, ennek hiányában pedig gyermeket sem vállalunk. Azt tervezzük, hogy a szakvizsga után elhagyjuk Magyarországot” – rögzíti tényszerűen. Mindketten hozzáteszik: régen megtérülő befektetést jelentett orvosnak tanulni, most viszont reményük sincs arra, hogy boldoguljanak.
„Tizenegy év tanulás után majd letesszük a szakvizsgát, ami 30 ezer forintba kerül, és bruttó 6 ezer forinttal emeli a fizetésünket. Ráadásul a gyermekosztályon nem jellemző a hálapénz, legfeljebb egy-két virágcsokorra vagy bonbonra számíthatunk” – jegyezte meg Andrea.
„Ötéves távlatban lehetne egy jó autóm, ha nem lenne családom” – illusztrálja helyzetét a huszonhét éves Tamás, aki rezidensként készül a sebészszakvizsgára. Rezidensi fizetését azzal egészíti ki, hogy ügyeleteket és készenléteket vállal, így havi háromszáz órát dolgozik, amit szülésznő párja és gyermeke nehezen visel. „Sokan mondják, hogy miért panaszkodunk, kapunk hálapénzt. Hát én ha 20 ezer forintot kapok egy hónapban, már sokat mondtam. Igaz, hogy vannak idősebb kollégák, akik jól élnek ebből, de nekem most kellene egzisztenciát teremtenem. Egykori osztálytársaim közül sokan kinevetnek, még azok is, akik szakmunkások lettek. Úgy tűnik, ha az ember tanul, rosszabbul jár” – jegyzi meg Tamás, aki mindezek ellenére nem tervezi a külföldi munkavállalást, de ennek egyedüli oka, hogy a párja nem szeretne menni.
Csiri Diána, a fentebb említett EGV Recruiting HR-tanács-adója érdeklődésünkre elmondta, több száz ügyfelük van – rezidensek, szakorvosok, főorvosok –, akiknek segítenek külföldi munkalehetőséghez jutni. Tapasztalatai szerint az ajánlatokban a fizetésen kívül az is vonzó a magyarok számára, hogy szakmailag továbbfejlődhetnek, modern műszerekkel dolgozhatnak, miközben a családjukról is gondoskodnak.
„A nyelvtanfolyamokat a családtagok számára is biztosítjuk, valamint segítünk a házastársnak elhelyezkedni, a gyerekeknek iskolát találni” – tette hozzá a tanácsadó.
A külföldi kórházak nem csak a fiatalokat várják. Egy ötvenes éveiben járó kórházvezető orvos elmondta, regisztrált egy álláskereső honlapon azzal a céllal, hogy munkaerőt keressen az intézményükbe. Ennek ellenére ő maga kap heti három ajánlatot, amelyekben Spanyolországtól Svédországig hívják dolgozni – pedig a profiljából kiderül, hogy nem rendelkezik nyelvtudással. Egy másik, pszichiátriai betegek gondozásával foglalkozó intézmény szakmában elismert vezetője pedig arról panaszkodott, hogy tanítványai közül mindenki elment Svédországba vagy Angliába. Állítása szerint a svéd állam már nem is költ pszichiáterképzésre, mert a bevándorlókkal fel tudják tölteni a szükséges álláshelyeket.   
„A nyugati országokban tapasztalható orvoshiány magyarázata egyfelől az, hogy ott is van egyfajta munkaerő-áramlás a jobban fizető álláshelyek felé, Angliába, illetve Amerikába. Másfelől pedig egy EU-bírósági ítélet értelmében az ügyeleti idő teljes értékű munkaidőnek számít, ami azt eredményezi, hogy több orvosra van szükség ugyanannak a munkamennyiségnek az elvégzéséhez” – magyarázta a Heteknek Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője. Szerinte amennyiben a kormány nem hirdet meg legalább egy fokozatos bérfejlesztést, akkor az orvosok 20 százaléka vándorolhat ki a ciklus végéig, ami az ellátórendszer szűküléséhez vezet – vagyis a betegeknek többet kell utazniuk, és hosszabb ideig kell várakozniuk egy beavatkozásra. A szakértő hangsúlyozta: az elvándorlás üteme egyelőre nem gyorsult fel – az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal május végéig ugyanannyi (360) hatósági bizonyítványt állított ki a külföldi munkavállaláshoz, mint a tavalyi év hasonló időszakában –, viszont tapasztalatai szerint egyre gyakoribb, hogy komplett kollektívák távoznak külföldre, veszélybe sodorva az adott kórházi osztály működését.
Sinkó Eszter úgy becsüli, hogy legalább 100-150 milliárd forint pluszra lenne szükség ahhoz, hogy ne csak jelképesen, hanem érdemben elkezdődjön az orvosok bérrendezése. Hozzátette: a legégetőbb probléma a rezidensek, fiatal orvosok helyzetének javítása lenne, hiszen jellemzően ők azok, akiknek más forrásból (magánrendelés, gyógyszerkipróbálás, hálapénz) még nincs pluszbevételük, miközben egzisztenciát kellene teremteniük.
A múlt héten bejelentett Semmelweis-tervben – hívták fel a figyelmet érdekvédelmi szervezetek – érdemi megoldás nem szerepel az orvoselvándorlás megoldására. A terv értelmében a kormány a térségi egységekre épülő „egészségszervezési intézményrendszer” létrehozásától a betegutak egyszerűsödését, a várólisták rövidülését, az erőforrások hatékony felhasználását várja, miközben kórházakat nem zárnak be – legfeljebb a funkciójuk változik – és pluszpénzt sem kell a rendszerbe tenni. 
A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége számítása szerint éves szinten mintegy 40 milliárd forint bértömeg szükséges a rezidensek által kért s a kamara által is támogatott bérkövetelés teljesítéséhez, azaz az elvándorlás megállításához. Pénz híján azonban az évi ezer szakorvos távozása összességében 40 milliárdos kárt okoz az országnak – hiszen egy szakorvos képzése a megszületéstől mintegy 40 millió forintjába kerül nagyobbrészt a családnak, kisebbrészt a társadalomnak.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!