hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Újabb kiszúrás a csórókkal
Európához képest is szigorú a magyar munkanélküli-ellátás

2011. 04. 22.
A munkanélküli-ellátás idtartamának csökkentése az egyik konkrét eleme a februárban bejelentett Széll Kálmán Tervnek. Jelenleg Magyarországon 270 napig kaphat valaki álláskeresési járadékot, majd segélyt, amennyiben a szükséges jogszabályi feltételeknek megfelel. Ezt akarja a kormány január 1-jétl lecsökkenteni 90 napra; a tervek szerint az intézkedés célja, hogy minél többen menjenek vissza a munkaerpiacra. A Policy Agenda elemzése azt vizsgálja, hogy ez a lépés hogyan érinti a munkavállalókat.

A jelenlegi munkanélküli-ellátási rendszer viszonylag bonyolult, és különböző élethelyzetekre specializált. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat összesen 650 ezer embert tart nyilván mint álláskeresőt. Ezeknek legnagyobb része (kb. 250 ezer fő) olyan, aki már semmilyen ellátást sem kap, de ennek ellenére a munkakeresés miatt szükségesnek tartja, hogy benne maradjon a rendszerben. Jelentős az úgynevezett bérpótló juttatásban részesülők csoportja (kb. 194 ezer fő), akik ezért cserébe kötelezően regisztrálnak a munkaügyi kirendeltségen. A harmadik csoport (kb. 206 ezer fő) azoké, akik álláskeresési ellátásra jogosultak. A mostani változtatás rájuk vonatkozik, és az ő támogatásuk csökkentésére irányul.
Ugyanakkor az álláskeresési ellátásnak is több formája van, amely függ a korábbi munkaviszony hosszától, illetve az életkortól. A köznyelvben munkanélküli-segélynek mondott ellátást (álláskeresési járadékot) maximális ideig az kaphat, aki négy év alatt egyévnyi munkaviszonnyal rendelkezik. Ennek összege három hónapon keresztül a korábbi jövedelemtől függően 46.800–93.600 forint/hó között mozoghat. Ezt követően további hat hónapon keresztül mindenki egységesen 46.800 forint/hó támogatást kap.
Ezen kívül létezik az álláskeresési segély, amely azoknak járhat, akik korábban dolgoztak ugyan, de nem szereztek annyi munkában töltött időt, hogy az álláskeresési járadék maximális idejét kitölthették volna, vagy a megelőző négy évben nem tudtak elegendő időt dolgozni, ezáltal nem kaphattak álláskeresési járadékot. Ebben az esetben az állam 90 napra ad számukra 31.200 forintot havonta. Az álláskeresési segélynek van egy olyan formája is, amely azokra lett kitalálva, akik a nyugdíj előtt pár évvel veszítik el a munkájukat, és emiatt nincsen komoly esélyük az elhelyezkedésre. Az ilyen álláskeresőnek – ha maximum 5 éve hiányzik a nyugdíjkorhatár betöltéséig, és legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, valamint elegendő szolgálati időt szerzett a nyugdíjhoz – aktív évei hátralévő részében az állam a korábban említett 31.200 forintot biztosítja havonta.

Mennyibe kerül ez az államnak?

Az álláskeresési támogatásokat az állam a Munkaerőpiaci Alapból biztosítja. Erre az idei költségvetés szerint 134,8 milliárd forintot költenek el. A kormány úgy számolt, hogy havonta átlagosan 193 ezer ember részesül ellátásban. Ez csökkenő tendenciát mutat ugyan, de nem éri el a válság előtti, 2008-as szintet, amikor 141 ezer ember volt a havi átlag. Érdemes megnézni, hogy az egyén szintjén ez az összeg hogyan jelenik meg.
Amennyiben egy átlagos jövedelemmel (bruttó 200 ezer forint havonta) rendelkező, több évtizede folyamatosan dolgozó pedagógus leépítés miatt veszíti el munkáját, de a korábbi jövedelmei miatt eléri a maximálisan adható támogatási összeget, úgy további három hónapig bruttó 93.600 forintból élhet havonta. Ezt követően ugyanakkor radikálisan lecsökken a számára adható támogatás, és a további jogosultsági időben (hat hónap) már csak bruttó 46.800 forintot fog kapni. Azaz, ha kitölti a teljes álláskeresési járadék időtartamát, akkor az állam rá összesen 468 ezer forintot költ el. Miután az álláskeresési támogatásokból lényegében ugyanúgy adózni kell, mint a bérből (egyedül munkavállalói járulékot nem kell fizetni), ezért ennek az összegnek egy része automatikusan visszakerül az államkincstárba (kb. 89 ezer forint), és a maradékot kapja meg a munkanélküli. Ha ezt elosztjuk a kilenc hónapra, akkor ez csupán átlagosan nettó 42 ezer forint körüli ellátást jelent.
Amennyiben az álláskeresési ellátás lejár, és az érintett nem talált semmilyen munkát, valamint a szociális helyzete is olyan (például egyedül él, vagy házastársa is alacsony keresetű), akkor lényegében szociális segélyre lesz jogosult. Ennek összege nettó 28.500 forint havonta. Ezt addig kapja, amíg teljesíti a jogszabályi minimumot, azaz évente 30 napot közmunka keretében valahol dolgozik, vagy önkéntes munkát vállal.
A kormány tervei szerint nem csak három hónapra csökkenne le az ellátás, hanem egyben változtatnának annak mértékén is. A nemzetgazdasági miniszter bejelentése alapján az első hónapban a korábbi jövedelem 90 százalékát, majd 80 százalékát, és végül az utolsó hónapban 70 százalékát kapnák a munkanélküliek. Ezt követően, ha a jelenlegi szociális rendszerből indulunk ki, akkor vagy ellátás nélkül marad, vagy szociális segélyért (hivatalosan bérpótló juttatásért) áll sorba. A mostani tervekből azt lehet kiolvasni, hogy nem lesz felső határa az álláskeresési támogatásnak, azaz a korábbi jövedelemhez viszonyítanának. Ebben az esetben a fenti példában említett, korábban átlagos fizetéssel rendelkező pedagógus az első három hónapban átlagosan 114 ezer forint körüli támogatást kapna. Ez az államnak összesen szintén 480 ezer forintjába kerül majd, amiből csupán 138 ezer forint kerül vissza az államkincstárba adók és járulékok formájában.
Ha a két szisztémát összehasonlítjuk, akkor a jelenlegi rendszerben egy korábban bruttó 200 ezer forintot kereső kilenc hónapon át nettó 379 ezer forintjába került az államnak (adók és járulékok levonása után), az új rendszerben ez az összeg 342 ezer forint lenne a három hónap alatt. Vagyis az egyén szintjén alig hozna jelentős megtakarítást a költségvetés számára. Egy minimálbéren élőnek azonban már jóval fájdalmasabb lesz. Amennyiben valaki az elmúlt évben vált munkanélkülivé, akkor kilenc hónap alatt összesen nettó 354 ezer forintot kapott az államtól. A jövő évtől felálló új rendszerben ez az összeg már csak 156 ezer forint lesz.
Véleményünk szerint, amennyiben ezt a modellt lépteti életbe a kormányzat, úgy, hogy nem alkalmaz felső határt a folyósítható segélynél, akkor ezzel egy újabb olyan elem kerül a rendszerbe, amely joggal bánthatja a társadalom igazságérzetét. Egy átlag feletti jövedelemmel rendelkező munkanélkülivé váló még többet is kap álláskeresőként, mint amit korábban kapott volna, ugyanakkor a minimálbér-közeli alacsonyabb ellátásban részesül majd.

Máshol nem ilyen szigorúak?

Megnéztük, hogy a környező országokban, illetve hozzánk hasonló munkaerőpiaccal rendelkező országokban milyen a munkanélküliek ellátása. A Ma­gyaror­szágon tervezett változtatásokhoz hasonló rendszert nem találtunk. Az ellátás alsó határa általában hat hónap. Ez alól kivétel Bulgária, ahol a kortól és a munkában töltött időtől függően 4 és 12 hónap között adható a munkanélküli segély, valamint Szlovénia, itt 3 és 24 hónap közötti az ellátás lehetséges időtartama. A komoly munkanélküliségi problémákkal küzdő Szlovákiában hat hónapig, míg Lengyelországban 6–18 hónapig biztosít az állam támogatást a munkájukat elvesztőknek. Arra se nagyon van példa, hogy a különböző élethelyzetekre ne készítettek volna speciális változatokat. A magyar rendszer a nyugdíj előtt állók, valamint a rövidebb biztosítási idővel bírók számára is nyújt jelenleg valamilyen ellátást. A tervekből körvonalazódó magyar modell ilyen szempontból ritkaságnak fog számítani az EU hasonló fejlettségű országai között.
A kormány egyértelmű célja, hogy növelni akarja a foglalkoztatást, és ezáltal csökkenteni a költségvetés szociális terheit. Nagy kérdés, hogy az álláskeresési támogatás jelenlegi rendszere minek számít: a munkavállalók ugyanis külön, mintegy biztosítást fizetnek azért, hogy állásuk elvesztése esetén átmenetileg segítsen rajtuk az állam. Ebből a szempontból tehát a munkanélküliek ellátását nem lehet a szociális támogatások közé sorolni. Ugyanakkor világos, hogy a költségvetés fenntarthatósága miatt szükség van megtakarításra. Nem látható viszont, hogy minek lesz olyan erős felszívó hatása, amely ezeket az embereket a munkaerőpiacra visszavezeti. A közmunkaprogramok ilyen szempontból nem jelentenek megoldást, mivel lényegében annyiba kerülnek, mint a jelenlegi álláskeresési rendszer, másrészt nem tartósak. Azaz kicsi az átjárás a közmunkák világa és a nyílt munkaerőpiac között.
Könnyen lehet, hogy az új rendszer a középosztály számára is veszélyes helyzetet teremthet, mivel a rövid ideig tartó ellátást követően diplomás emberek kényszerülnek bele olyan munkák elvégzésébe, amelyek végképp eltávolítják őket a korábbi pályájuktól. (Policy Agenda)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!