„Az illegális drogok fogyasztása az elmúlt évtized közepe óta nem nőtt számottevően, ami annak is köszönhető, hogy elértünk a növekedésben egy csúcspontot, de az erőteljesebb prevenciós tevékenység is közrejátszhat benne. Ezen túlmenően az illegális drogok fogyasztását a legális szerek – alkohol, cigaretta, gyógyszerek – hagyományos elterjedtsége, valamint az új, tiltólistán nem szereplő szintetikus szerek folyamatos megjelenése is visszaszoríthatja” – mondta el lapunknak Nyírády Adrienn, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója az intézet által kiadott 2010-es jelentés kapcsán. Hozzátette: jövőre kerül sor a lakosság szokásos négyévenkénti vizsgálatára, s ennek fényében válik majd egyértelművé, hogy az elmúlt évtizedben valóban sikerült-e megfékezni a kábítószer-fogyasztás hazai terjedését.
Nyírády Adrienn hangsúlyozta: az elmúlt 3-4 év új tendenciája, hogy számos olyan legális – azaz tiltólistán még nem szereplő – szintetikus szer jelent meg az európai piacon, amelyeket többek között cseh, szlovák vagy lett (?) laboratóriumokban illegálisan állítanak elő. Ezek a szerek hasonló hatásmechanizmusúak, mint az amfetamin, az ecstasy, de van már szintetikus kannabisz is. Olyan vegyületekről van szó, amelyeknek sokszor még nevük sincs, és legfeljebb egy apró szerkezeti részletben térnek el illegális hasonmásuktól. A számtalan módon variálható szerek megjelenésével a hatóságok nehezen tudnak lépést tartani. „A hagyományos bűnüldözési módszerek ma már elégtelenek ehhez a versenyfutáshoz: mire betiltanak egy vegyületet, már el vannak terjedve a piacon az újabb „képletek”, amelyek nem szerepelnek a vegyületek nemzetközi tiltólistáján” – mondta az igazgató. 2009-ben rekordszámú új kábítószerről érkezett hivatalos bejelentés az Európai Unió kábítószer-monitorozási központjához (EMCDDA) és az Európai Unió rendvédelmi ügynökségéhez (Europol). Míg Magyarországon 2008-ban mindössze egy, még azonosítatlan új szer került a hatóságok látókörébe, 2009-ben a Nemzeti Drog Fókuszpont hat új szer, illetve szerkombináció megjelenéséről értesítette az EMCDDA-t. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2009-re vonatkozó magyarországi helyzetjelentése alapvetően a hazai lakossági felmérésekre, a különböző ellátórendszerek – szűrővizsgálatok, tűcsereprogramok, terápiás intézmények – adataira és a rendőrségi statisztikákra épül. A rendelkezésre álló adatok alapján az mondható el, hogy a marihuánát leszámítva csökken vagy stagnál a különböző illegális kábítószerek fogyasztásának elterjedtsége. Magyarország a drogérintettség tekintetében a nemzetközi rangsor alsó harmadában található ugyan, de a leszokás terén a legrosszabb mutatójú egyharmadba tartozunk. A jelentés szerint a drogfogyasztás miatt az egészségügyi intézményekben tavaly újonnan kezelésre jelentkező mintegy 4300 személy többsége (70 százaléka) kannabiszfogyasztás miatt kért segítséget. Nagy részük nem önkéntes leszokási szándéktól vezérelve, hanem a büntetés alternatívájaként, azaz elterelés miatt veszi igénybe – életében először – a terápiát, ami merőben kérdésessé teszi a kezelések hatékonyságát.
A középiskolások és a felnőttek körében egyaránt a legelterjedtebb a kannabiszhasználat – ez Európa-szerte is a legnépszerűbb drognak számít –, amit a magyar lakosság 8-9 százaléka kipróbált már. A nyomozóhatóságok tavaly korábban nem látott számban és méretben foglaltak le vadkenderültetvényeket. Míg külföldön az ecstasy típusú tabletták visszaszorulóban vannak, addig Magyarországon még mindig ez számít a második legdivatosabb szernek, a lakosság 2,4 százaléka próbálta már. A harmadik helyen az amfetamin áll: becslések szerint 2007-ben és 2008-ban mintegy 28 ezren használták, egynegyedük naponta vagy hetente többször is. Az amfetamint fogyasztók közül minden ötödik intravénásan használja a szert, ráadásul egyre fiatalabb korban, és egyre több közöttük a nő. Az intravénás használat növeli a fertőzés kockázatát is. A heroint intravénásan adagoló fogyasztók száma ugyanakkor csökken. A kokain nálunk nincs szembetűnően jelen, legalábbis a büntetőeljárások és a kezelések száma egyaránt alacsony.
Mindezzel összefüggésben egyre inkább előtérbe kerül a megelőzés, a 10–18 éves diákok 8 százaléka vett részt tavalyelőtt valamilyen prevenciós programban. A 2010–2018-as időszakra elfogadott Nemzeti Drogstratégia a prevenció hatékonyságának növelését, az ártalomcsökkentő módszerek kiterjesztését, valamint az egészségügyi és szociális ellátások megfelelő finanszírozását irányozza elő.
2010. 11. 19. (XIV/46)
