Több hazai politikus között Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője is találkozott a múlt héten azzal az izraeli delegációval, akik a világ országaiban különféle pártok keresztény képviselőivel keresik a kapcsolatot azért, hogy közös vallási és kulturális céljaikért együtt munkálkodjanak. A megbeszélés után a szocialisták kormányfőjelöltje ígéretet tett arra, hogy pártja még ebben a parlamenti ciklusban benyújt egy holokauszttagadást büntethetővé tévő törvényjavaslatot. Mivel a jogszabálytervezet februári megszavazásához a Fidesz támogatására is szükség lesz, Mesterházy a Házszabálytól való eltérés szükségessége miatt négypárti egyeztetést sürget a témában.
Az új javaslat nem térne ki a már többször megbukott gyűlöletbeszédre, ugyanakkor részét képezné a kommunizmus áldozatainak emlékét védő passzus. Így már nemcsak a holokauszttagadók válnak szankcionálhatóvá, hanem azok is, akik a többi diktatúra által elkövetett bűnöket is tagadják. Az ötletgazda úgy közelíti meg az ilyenkor óhatatlanul is felmerülő versengő jogok problémáját, hogy a „magyar demokráciában jelenleg sokkal inkább az emberi méltóság szorul védelemre, mint a szólásszabadság".
A Fidesz szerint a ciklusból hátralévő idő már nem elegendő egy ilyen horderejű törvényjavaslat megvitatásához. Arról nem is beszélve, hogy - amint azt Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének igazgatója lapunknak kifejtette - a korábbi fiaskókból okulva alkotmánymódosítás nélkül nem valósítható meg az elképzelés. Márpedig ahhoz minimum öt hétre volna szükség. A frakcióvezető-helyettesnek úgy rémlik, hogy a liberálisok holokauszttagadásra vonatkozó Btk.-módosítása legutóbb éppen a szocialistákon bukott meg, akik az Alkotmánybíróságra hivatkozva nem javasolták még csak a napirendre vételét sem a tervezetnek. Ha tehát a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása korábban nem állta ki az alkotmányosság próbáját, akkor Mesterházyék kezdeményezése ugyanúgy kudarcra van ítélve - vélekedik Répássy, aki szerint a megoldást egy új összetételű parlament elé kell utalni, amelyik kellő felhatalmazással rendelkezik majd egy alkotmánymódosításhoz.
2010. 01. 22. (XIV/3)
