hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mi vezetett Trianonhoz?

2008. 06. 11.
„Helyes-e öngyilkosnak lennünk, nehogy megöljenek?” – tette fel a drámai kérdést a trianoni béketervezet kapcsán elmondott védőbeszédében gróf Apponyi Albert, a magyar delegáció vezetője. Rétori teljesítményként sem utolsó szónoklata azonban már enyhíteni sem tudta a hazánkat ért legnagyobb történelmi szerencsétlenséget. 1920. június 4-én – vagyis nyolcvannyolc éve – írta alá Magyarország az első világháborút lezáró békeszerződést a versailles-i Grand Trianon kastélyban. Vajon mi vezetett a máig ható tragédiáig?



A trianoni szerződés helyszíne

„A békefeltételek úgy, amint önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani,
lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. Tisztán látom azokat a
veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak.
Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a
béke elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre
adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék” – hangoztatta 1920.
január 16-án, Pichon francia külügyminiszter szobájában az első világháború
győztes főhatalmainak magas rangú képviselői előtt gróf Apponyi Albert.

A magyar delegáció vezetője vé­dő­beszédében kiemelte a győztes nagyhatalmak
ítéletének túlzott szigorúságát egy olyan nemzettel szemben, amely a háború
kitörésekor nem bírt teljes függetlenséggel. Megkérdőjelezte, hogy a döntéshozók
valóban a nemzetközi igazságosság és a nemzetiségi önrendelkezés nevében
cselekednek, hiszen az elszakítani tervezett területek népességének 35 százaléka
magyar, a létrejövő új államok pedig etnikailag nem lesznek egységesek. És bár
elismerte a győztesek jogait a vesztesekkel szemben, hangsúlyozta, hogy
amennyiben a szóban forgó tervet végrehajtják, „Európa jövője nagyon szomorú
lesz”.

A tudós gróf beszéde azonban már nem tudott változtatni Magyarország és az
antanthatalmak közötti békeszerződés tartalmán, amelyet – az Apponyi vezette
tárgyalódelegáció lemondása után – június 4-én írt alá a magyar kormány két
képviselője a versailles-i Grand Trianon kastélyban. Ennek értelmében az ország
területe – leszámítva Horvátországot – egyharmadára zsugorodott (282 ezer
négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre), lakóinak száma 18,2 millióról
7,6 millióra csökkent, ráadásul az elszakított területeken élt mintegy 3,2
millió magyar. Felbecsülhetetlen károkat okozott továbbá, hogy a történelmi
Magyarország erdőinek, nemesfémbányáinak és más természeti kincseinek nagy része
szintén a határokon túlra került.

Vajon mi vezetett a trianoni tragédiához? „Alapvetően az évszázadok óta
Magyarországon élő nemzeti kisebbségek önrendelkezési törekvései, ezek nem kellő
körültekintéssel történt kezelése, valamint a nagyhatalmi politikai-gazdasági
érdekek eredője vezetett odáig, hogy példátlanul igazságtalan módon
megbüntessenek bennünket” – mondta a nyolcvannyolc évvel ezelőtt történtek
kapcsán lapunknak Jeszenszky Géza volt amerikai nagykövet, diplomáciatörténész.
Az 1910-es népszámlálás adatai szerint – az autonómiával bíró Horvátországot nem
számítva – Magyarországon csaknem 50 százalékos volt a kisebbségek aránya. A 19.
században a szerbek, románok, szlovákok köreiben is egyre népszerűbbé vált a
modern nemzeti eszme és a függetlenségre való törekvés. „Bár konkrét erőszakos
magyarosítás nem történt, sőt az 1867-es kiegyezés révén a kisebbségek helyzete
is javult, a területi autonómiával kapcsolatos igényeik nem találtak
meghallgatásra. El lehet talán azon gondolkozni, hogy amennyiben, mondjuk, a
szlovákok számára biztosítjuk az önrendelkezéshez való jogot, akkor néhány
évtizeddel később, Tiranon kapcsán a csehekhez húztak volna, vagy sem. Ha mégis
ezt teszik, bizonyosan egyértelműbb nemzeti elkülönülésre lett volna lehetőség”
– mutatott rá a szakértő.



George Clemenceau és Lloysd George a szerződés idején Párizsban, 1919-ben

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!