A magyarok korán halnak

Európában a magyarok a legrövidebb életűek. Bár a nők tovább élnek, mint a férfiak, mindkét nem életkilátásai kifejezetten kedvezőtlenek nemzetközi viszonylatban. A jelenség hátterében a hiányos egészségkultúra, a környezetszennyezés, a vegetáló egészségügy, a legkülönfélébb társadalmi-gazdasági problémák egyaránt megtalálhatók. 

Az évről évre rosszabbodó egészségi állapot nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is általánosan jellemző: már az óvodások is mozgásszervi és magatartási problémákkal küzdenek. 

A 2001. évi sorozások során a behívottak fele bizonyult alkalmatlannak, elsősorban pszichés okok miatt. A leggyakoribb halálokok pedig a daganatos, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a légzőszervi megbetegedések (tüdőtágulat, asztma), a májbetegségek, a balesetek, az öngyilkosság. Népbetegségnek számít a gyomor- és a cukorbaj, a mozgásszervi megbetegedések – s mindez többnyire csak tünete a legfőbb problémának: a nehézségekkel való rossz megbirkózási képességnek. 

A rendszerváltást követően nagyra nőttek a társadalmi különbségek, s ezzel kimutathatóan együtt járt a depressziós tünetek megsokasodása, különösen a szegényebb rétegek körében. A problémák helytelen kezelése, a depresszió növekedése együtt jár a leginkább a férfiakra és az iskolázatlanabb rétegekre jellemző önpusztító életformával: a mértéktelen dohányzással és alkoholizálással, s végső soron a rosszabb halálozási arányokkal. Az egészségi állapotot legerősebben befolyásoló tényezők a nem és az életkor mellett kimutathatóan a szociális helyzet és az iskolázottság, a munkahelyi események befolyásolhatósága, a depresszió és a reménytelenség, az ellenséges beállítódottság, a problémákkal való helytelen megbirkózási képesség, a társas támogatás hiánya, valamint a vallásosság mértéke.

Az utóbbi időben két olyan jelentés is napvilágot látott, amely a magyar lakosság életesélyeivel, egészségi állapotával foglalkozik. Az egyik a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium jelentése, amely a fiatal korosztályok életkilátásait taglalja, a másik a SOTE Magatartástudományi Intézete által elkészített nagyszabású vizsgálat, a Hungarostudy 2002, amely a hazai középkorú népesség idő előtti halálozásával és egészségromlásával foglalkozik. Mindkét beszámoló lényegében hasonló, drámai tényezőkre hívja fel a figyelmet. 

A depressziót a WHO 2020-ra világszerte a második munkaképtelenséget okozó betegségként aposztrofálja – a szív- és érrendszeri panaszok után. Tény: számos testi betegség pszichés zavarokra vezethető vissza, a kóros reménytelenség biológiai hatást fejt ki az agyra, s közvetve a szervezet immunrendszerét gyengíti. Becslések szerint a hazai lakosság tíz százaléka szenved depresszióban, és legalább nyolcszázezer pánikbeteg élhet közöttünk

A halálozás szempontjából legveszélyeztetettebb csoportot a középkorú, azaz 40-59 éves férfiak adják, akiknek halálozási arányai rosszabbak, mint amilyenek az 1930-as években voltak. A középkorú férfiak veszélyeztetettségének legfőbb okát a szakemberek az egzisztenciális nehézségekre adott tipikus, pszichés reakciókban – levertség, reménytelenségérzet – látják. A kedélybetegségek ráadásul melegágyai a káros szenvedélyek kialakulásának, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, az infarktusnak. A férfiak korai, 60 év előtti elhalálozásában kimutathatóan kulcsszerepet játszanak a gazdasági-iskolázottsági különbségek, a munkanélküliség – amiben nem kis szerepe van a hagyományos társadalmi szereposztásnak is, amely a férfit tekinti az elsődleges, olykor egyedüli családfenntartónak. A férfiak életkilátásait leginkább veszélyeztető tényezők a halálozási arányok regionális különbségeiben is leképeződnek: e téren a mutatók az ország északkeleti részében a legrosszabbak. 

Magyarországon a bajok elsődleges okozója a túlzott teljesítményelvűség, a bizonyítási vágy, mely az anyagiakban ölt testet – vélik a kutatók. Ezért jár gyakran egészségromlással, depresszióval, alkoholizálással, a család szétesésével egy férfi munkanélkülivé válása. Pedig a várható élettartam nem függ feltétlenül az anyagi helyzettől: a nálunk alacsonyabb életszínvonalú görögök sokkal magasabb átlagéletkort érnek el, mint honfitársaink. Az is igaz, hogy ott nagyobb az emberek közti bizalom, az összetartás. 

A középkorú férfiak nem nagyon járnak orvoshoz, legfeljebb, ha komoly baj van, aminek legfőbb oka ma a szakemberek szerint az állásféltés, a betegállománytól való félelem. A túlhajszoltság, a sokszor 70-80 órás munkahét, az egészség elhanyagolása, párosulva az önpuszító életmóddal – mindez szinte egyenesen vezet a szív- és érrendszeri panaszok kialakulásához. Ha mégse, akkor marad a nikotin okozta tüdőbaj vagy az alkoholizálásból fakadó májzsugor veszélye. 

Ha a férfidepresszió elsődleges oka anyagi jellegű, a nők gyakoribb letargiája sokkal inkább a magánéleti-családi problémákban gyökeredzik, bár ez jóval kevésbé halálos természetű, mint a férfidepresszió. A depresszió a férfiak halálozási esélyét sokkal inkább megnöveli, mint a nőkét: enyhe változata kétszeresére, súlyosabb fokozata négyszeresére emeli náluk az infarktus kockázatát. 

A nőknek nagyobb a védettsége ilyen helyzetekben, mert nyitottabbak egymás iránt, gyakoriak a kölcsönös segítségnyújtási formák, ezen felül a vallásosság nekik sokkal hatékonyabb segítséget nyújt a problémakezeléshez, az egészségkárosító magatartásformák elkerüléséhez. A kutatók nem győzik hangsúlyozni az úgynevezett társadalmi tőke, azaz az emberek közti bizalom hiányának elsődleges hatását az önpusztító életformák, a betegségek, a halálozás kialakulásában. A férfiakat kimutathatóan sírba viszi a pénz utáni hajsza, a fékevesztett rivalizálás, a tágabb, például munkahelyi környezettel szembeni bizalmatlanság, sőt ellenségesség – mindebben persze a nők igényei is vétkesek. Érdekes módon az, hogy egy nő miként minősíti a család anyagi helyzetét, a férfi halálozását sokkal negatívabban befolyásolja, mint a sajátjáét. 

Születéskor várható átlagos élettartam nemzetközi összehasonlításban, 2000. évi adatok 

 Forrás: KSH

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek