hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csille-bér
Interjú Rácz Péterrel, a Magyar Úttörők Szövetsége elnökével

2003. 02. 03.
Nem történt bűncselekmény, amikor a Magyar Úttörők Szövetsége 15 millió forintért értékesített egy közel 700 négyszögöles telket és az azon fekvő épületet a tulajdonában álló csillebérci táborból – állapította meg a rendőrség. A fideszes Rogán Antal szerint politikai nyomásra szüntették meg a nyomozást, ezért napokon belül a belügyminiszterhez fordul. Keller László közpénzügyi államtitkár vizsgálatot indít az ügyben, és Rogán Antal segítségét kéri. 



Rácz pajtás vadászháza.   Pápai Gábor rajza

– Az átlagpolgár szemszögéből eléggé meghökkentő, hogy egy 700 négyszögöles telek mindössze 15 millió forintért talál gazdára, ráadásul a főváros legdrágább kerületében. 

– A rendőrség kiemelt ügyészi felügyelet mellett végezte a vizsgálatot, és úgy látta, hogy nem történt jogszabálysértés. 

– Én nem mondtam, hogy jogszabálysértés történt, azt viszont a rendőrségi szakértő is megállapította, hogy az önök által 15 millió forintért eladott ingatlan 96,7 milliót ér. 

– A szekrényemben fekszik 6-8 ingatlanforgalmi szakvélemény. Ezek között van olyan, amely 14, illetve 17 millió forintról készült, és ezek a szakemberek úgy készítették a becslést, hogy látták azt a romos, lebontásra ítélt épületet, amit akkor az Úttörő Szövetség eladott. A rendőrségi szakértő viszont már csak a felújított, kész épületet látta. Így keletkezett a médiában az a torzítás, hogy 15 millióért adtunk el egy 95 milliós értéket. 

– Azon a környéken egy 700 négyszögöles telek üresen is megér 80-100 millió forintot, egy használhatatlan épületet pedig 1-2 millió forintért ledózerolnak. 

– Ebben önnek igaza van, de Csillebérc esetében fennáll négy olyan feltétel, ami miatt 1996 ősze óta nemzetközi ingatlancégek is zátonyra futottak a terület részleges vagy teljes értékesítésével. Ez a négy ok pedig a következő: a területtől mintegy 300-400 méter sugarú körben van egy működő atomreaktor, a Központi Fizikai Kutatóintézet. Kettő: mivel az önkormányzat nem járul hozzá a telek megosztásához, ezen a területen csak osztatlan közös tulajdonban lehet telekrészt eladni, ami a tulajdonostársak között állandó egyeztetési kényszert eredményez. 

A harmadik ok, ami nehezíti az eladást, hogy a terület mindössze 4 százalékát lehet beépíteni, szemben a kerület más részein jellemző 30-35 százaléknak, ráadásul itt meg van határozva a homlokzatmagasság, a gerincmagasság, a tetődőlés szöge, a funkciók, hogy csak a legfontosabbakat soroljam. A negyedik ok pedig az, hogy Csillebérc egy emblematikus ingatlan, amit olyan ellenséges politikai légkör vett körül 1998 és 2002 között, ami nagyon sok, nagyon komoly érdeklődőt riasztott vissza, mert úgy gondolkodtak, hogy nem teszik ki magukat egy átfogó APEH-ellenőrzésnek. 

És hadd mondjak még valamit: amikor a Deutsch Tamás vezette Ifjúsági és Sportminisztérium a csillebérci tábor rendszerváltás utáni privatizációja miatt pert indított, a perértéket 2 milliárd forintban határozták meg. Mivel a teljes terület nagysága 460 ezer négyzetméter, ki lehet számolni, hogy egy négyzetméter kevesebb, mint 5000 forintra jön ki – bár ennyiért sem tudtunk vevőt találni –, úgyhogy az ingatlanforgalmi szakvélemények összecsengtek. 

– Igaz, hogy a cégben, amely megvette az ingatlant, az ön nagybátyja is tulajdonos? 

– Nem igaz. 

– Van valami köze az igazsághoz?

– Nincs, és Rogán Antal már anynyi mindent összehordott rólam, hogy hadd ne foglalkozzam ezzel. 

– Nem érzi úgy, hogy összegezve az információkat, jogosan vetül rossz fény önre? Hiszen mégiscsak nagyon olcsón jutott hozzá a vevő az ingatlanhoz, állítólag a nagybátyja benne van, önnek a felújított épületben bérel lakást az Úttörő Szövetség, ráadásul időközben megjött az építési engedély, ami a többszörösére növeli a terület értékét… 

– Miközben Rácz Péterről szól a történet, fontos megállapítani, hogy az eladás, majd a lakásbérlés ügyében egyhangú testületi döntés született, és ezt a kollégáim azóta is vállalják, olyannyira, hogy a decemberi közgyűlésünkön újólag megválasztottak az Úttörő Szövetség elnökének. 

– Az MSZP pedig országgyűlési képviselőjelöltnek választotta tavaly.

– A jelöltség morális elkötelezettség egyfajta értékrend mellett. De ettől még az a szervezet, melyet én képviselek, és amelyben testületi döntések születnek, egy kiemelkedően közhasznú, politikától független civil szervezet, és minden állítással ellentétben itt sem közpénzről, sem közvagyonról nincs szó. Hiszen a 70 ezer fős Úttörő Szövetség éves állami támogatása 2002-ben mindössze 470 ezer forint volt. 

– Az önöket bírálók viszont korábbról szemlélik a helyzetet, és már azt is törvénytelennek tartják, ahogyan a KISZ jogutódja az Úttörő Szövetségnek ajándékozta Csillebércet. 

– Csillebérc ugyanúgy került az Úttörő Szövetséghez, mint ahogy a magyar privatizáció során nagyon sok minden magánkézre jutott, hiszen Magyarországon minden állami tulajdonban volt. Én a jogból indulok ki: a hivatalos nyilvántartás szerint a csillebérci tábor tulajdonosa a Magyar Úttörők Szövetsége. Ilyen értelemben a terület nem közvagyon, és kizárólag az Úttörő Szövetség belügye, miként gazdálkodik az ingatlanával, a rábízott vagyonnal. Természetesen az ügyészségnek van felügyeleti jogköre ebben az ügyben, de az ügyészség az elmúlt 13 évben nem látta indokát, hogy akár csak a kiemelkedően közhasznú minősítést is megkérdőjelezze.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!