Idősebb Hegedűs Lóránt református püspök. A MIÉP szellemi támogatója Fotó: Vörös Szilárd
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a jelenlegi zsinati törvény értelmében a képviselővé lett lelkész elvileg köteles lenne szüneteltetni egyházi tevékenységét, ám ha a presbitérium jóváhagyja a két hivatal egyidej? betöltését, akkor maradhat. A püspök beszámolója szerint, ha utóbbi részt sikerülne kivenni a törvényből, akkor az illetőnek ezentúl be kellene jelentenie egyházánál a "profilváltást", így a politikai karrier és a lelkészi hivatás végre elválna egymástól. A változtatásra egyébiránt azért is szükség van, mert más módon pillanatnyilag nem tudják világossá tenni, hogy mi nem egyeztethető össze az egyház elveivel. Márpedig – mondja Bölcskei – ifjabb Hegedűs Lóránt tevékenysége és például legutóbbi írása az Ébresztő cím? lapban (lásd keretes írásunkat) méltatlan a református egyház vezetéséhez. A "bibliátlan kijelentések sorát szerepeltető irományt" egyébként nem hagyják annyiban: javasolni fogják az egyházkerületnek, hogy vizsgálja ki az ügyet, mivel "nem tudnak egyetérteni azzal, aki előbb akar nemzeti és magyar lenni, mint református". A püspök sajnálja, hogy egyházában sok zavart okoznak az olyan "önjelölt próféták", akik református lelkészként valamelyik párt színeiben ülnek a parlamentben, és néha olyanokat mondanak, "amivel egyetlen jóérzés? református teológus sem tud közösséget vállalni".
A dunamellékiek természetesen nem támogatják a zsinati kezdeményezést. Ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, a MIÉP alelnöke elmondta lapunknak, hogy a tervezett törvénymódosítás egyértelműen a Dunamelléki Egyházkerület lelkészeinek politikai szerepvállalását kívánja korlátozni, emellett a református egyház történelmi múltjával ellentétes gyakorlatot vezetne be, bár meggyőződése szerint "nem fogják tudni keresztülvinni". Hogy miért nem, arról nem kívánt nyilatkozni, annyit azonban elárult, hogy ők – mármint a Dunamelléki Egyházkerület – nem ugyanannak a központnak kívánnak megfelelni, mint az egyház mostani vezetése, hanem a legfelsőnek: Istennek. A lelkész-képviselő úgy tudja, hogy a híresztelésekkel szemben maximum négy-öt református lelkész jelölését tervezi a MIÉP. (Egyik épp testvére, Hegedűs Zsuzsanna lesz Budapest 8. számú választókerületében, másikuk az alcsútdobozi református lelkész, Oláh László Fejér megye 7. számú körzetében.)
Mint mondja: édesapja id. Hegedűs Lóránt püspöki mivoltából fakadóan nem kötelezheti el magát egyetlen politikai erő mellett sem, de mivel az egyházvezetés elveihez a MIÉP elvei állnak a legközelebb, e szimpátiáját sokszor teszi világossá a nyilvánosság előtt is. Így ha politikus nem is lehet, támogató még igen. A Csurka István alapította Magyar Út Körök (MUK) tiszteletbeli elnökeként például az alapítvány 2001. január 27-én megtartott ötödik országos gyűlésén kijelenthette, hogy "a MUK-mozgalom mitikus mélység? radikalizmust kell képviseljen", melynek célja a MIÉP politikai támogatása és minél szélesebb körben való elfogadtatása. Cserébe Csurka is ellátogat a református világtalálkozókra, ahol templomi sokadalom előtt, hosszú vastap-sokkal szabdalt beszédében fejti ki vitatott nézeteit.
Egy neve elhallgatását kérő miépes lelkész-képviselőjelölt, aki az 1992-es Csurka-dolgozat hatására lépett be a pártba, és egyben a reformátusok parlamentjének is tagja, szintén reméli, hogy "a zsinati atyákban lesz annyi józanság, hogy nem hoznak olyan döntést, amely rájuk nézve szégyen". Egyelőre azonban úgy látja: a református egyház vezetése "fogva van", elvárják tőlük, hogy ezt a döntést meghozzák, mely szerinte is a dunamellékiek ellen szól. Nem tartja kizártnak azt sem, hogy a zsinat által leszavazott átvilágítás olyan lavinát indított volna el az egyházon belül, amely elméletben hatalomváltást is eredményezhetett volna.
Ezt a feltételezést látszik alátámasztani a Hét műsoraiban mostanában látható, egyházi vezetők átvilágításáról szóló sorozat is, amely mögött sokan a MIÉP kezét látják felsejleni. Ha számításaik bejönnek, Hegedűs püspök úr jó eséllyel pályázhatott volna Bölcskei Gusztáv tisztére.
Az esedékes összeférhetetlenségi törvény további két érintett református lelkésze, Szászfalvi László MDF-es és Hörcsik Richárd fideszes képviselők. Előbbi nem kívánt nyilatkozni az ügyben, annyit azonban elárult, hogy "röhejesnek tartaná, ha hat-nyolc ember miatt megváltoztatnák a paragrafust". Utóbbi azonban semmi kivetnivalót nem lát a törekvésben. Mint mondta: nem csak azért, mert nem gyakorolja lelkészi hivatását, hanem azért sem, mert aki teljes állásban lelkész egy nagyobb településen, az úgysem tudja megengedni magának, hogy képviselőséget vállaljon. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, hogy vannak olyan református lelkész képviselőtársai, akik olyan szinten bocsátkoznak bele a pártpolitikába, amely – több erkölcsi törvényen túl – már a lelkészi esküjükkel is ellentétes. Ezzel kapcsolatban problémának tartja, hogy a Magyarországi Református Egyházban nincs meg az az egyházi fegyelem, amely az ilyen jelenségeket ki tudná szűrni, és úgy érzi: talán a zsinati törvény módosítása könnyíthet a kialakult helyzeten.
Lapunknak név nélkül nyilatkozó "miépes" lelkészek elmondták, hogy amennyiben választási helyzet elé állítják őket egyházukban, akkor valószínűleg legtöbbjük inkább Csurka Istvánt választja.
A gyűlölet papja
2001. 09. 21. (V/38)
