Az Olajbizottság munkájának november végi lezárását javasolták a koalíciós pártok
az alkotmányügyi bizottság szerdai ülésén. A bizottság kormánypárti képviselői
támogatták és részben módosították az Olajbizottság fideszes képviselői által
benyújtott indítványt, amely a Németh- és a Horn-kormányt nevezi meg az olajügyek
felelősének, míg az Antall- és a Boross-kormányt felmenti. Mint ismeretes, a Fidesz-képviselők
kiegészített indítványának tárgyalásakor az MSZP képviselői kivonultak az alkotmányügyi
bizottság üléséről, mert a bizottság eredeti napirendje nem tartalmazta a kiegészített
indítvány megtárgyalását, ám a testület – érvelésük szerint – házszabályellenesen
mégis megvitatta azt.
Balogh László, az Olajbizottság MDF-es tagja szerint, ha az MSZP nem hívja össze a
rendkívüli parlamenti ülésnapot, és nem készít egy határozati javaslatot, akkor
most nem lehetett volna az ellenzék által nehezményezett módosító indítványt benyújtani.
Juhász Ferenc, az Olajbizottság MSZP-s alelnöke szerint viszont a rendkívüli
parlamenti ülés összehívásával a szocialista párt nem a minél hamarabbi lezárást,
hanem a teljes intézményrendszer megmozgatását sürgette az érdemi előrehaladás érdekében.
Juhász szerint az olajbizottság a vizsgálódás során egy olyan ponthoz jutott, amely
kellemetlen lehet a Fidesznek, és ezért akarja az olajügyek vizsgálatát lezárni.
"Egy társadalmat vág orrba a Fidesz azzal, hogy nem hagyja, hogy az igazi bűnösöket
megtaláljuk, megkeressük. Egy társadalmat csap be azzal, hogy azt a látszatot kelti,
mintha akarná, egyébként meg arra használja fel az ügyet, hogy a politikai
ellenfeleit pocskondiázza ezzel"– mondta a Heteknek Juhász Ferenc.
Kóródi Mária, az Olajbizottság SZDSZ-es tagja visszásnak tartja azt, hogy az Alkotmányügyi
Bizottság az olajügyeket vizsgáló bizottság fölött átnyúlva nevezi meg a felelősöket,
anélkül, hogy megállapításait az olajügyeket vizsgáló bizottság eredményei alátámasztanák.
A képviselőnő ezt az eljárást prekoncepciózusnak tartja, az indítvány esetleges
elfogadása ezek után már feleslegessé teszi az olajbizottság munkáját, hiszen már
megvan a végeredmény, nincs értelme tovább vizsgálódni.
Az ellenzéki képviselők azt sem tartják véletlennek, hogy a Fidesz épp most akarja
lezárni az olajügyek vizsgálatát, amikor két kormánypárti személy került az olajügyek
vizsgálódásainak látószögébe: Homoki János kisgazda képviselő, a HM politikai államtitkára,
valamint Tóth Béla, a sajtóban Fidesz-közelinek nevezett vállalkozó. A tv2 információi
szerint Homoki János még 1997-ben került a rendőrség látókörébe, miután a
kisgazda képviselő találkozott az olajügy egyik főszereplőjével, Csikós Józseffel,
az Energol Rt. vezérigazgatójával. A találkozó után Homoki interpellált Csikós
szabadon bocsátása érdekében, és Kuncze Gábort, akkori belügyminisztert okolta a
vezérigazgató betegségéért. Csikós József előzetes letartózatását három nappal
a kisgazda miniszterek és államtitkárok hivatalba lépése után szüntette meg az ügyészség.
Torgyán József kisgazda pártelnök megvédte Homoki Jánost, akit becsületes és
tisztességes képviselőnek tart. Torgyán szerint nem arról van szó, hogy a képviselő
érintett-e az olajügyekben, hanem arról, hogy indokolt volt-e vagy sem interpellációja
a letartóztatott férfi ügyében.
"Aki nem akarja, hogy felolvassák a névsorban, az legjobb, hogyha maga olvassa a névsort,
erről is ez jut az ember eszébe. Írnak egy jelentést, hogy ők ne kerüljenek bele,
pedig találunk olyan embereket, akik bekerülhetnének ebbe a jelentésbe. Ilyen többek
között Tóth Béla, akinek az ügyei már nyilvánosságra kerültek, és biztos, hogy
vele szemben adócsalás miatt milliárdos nagyságrendben folyik eljárás az olajügyekkel
összefüggésben"– mondta Kóródi Mária.
2000. 09. 23. (IV/39)
