– Ön szerint milyen törvényalkotói akarat érhető tetten a Belügyminisztérium
tervezetében? Sajtótájékoztatójuk hangneméből, értékelésükből számomra úgy tűnik,
hogy Önök szerint a BM rövidebb pórázra kívánja fogni a közalkalmazottakat és köztisztviselőket.
Jól értettem?
– Erre példákat is tudok mondani. A tervezetet nem lehetett viszonylag széles körben,
szabadon, független színtereken megvitatni. Bizonyos esetekben azt is visszahallottuk,
hogy egyes kormányzati körökből nem vették jó néven, ha állami vezető tisztviselők
véleményt nyilvánítottak, pláne, ha eltérő volt az álláspontjuk a tervezett kormányzati
elgondoláshoz képest. Kérték is őket, hogy ne vegyenek részt ebben a vitában. Másrészt
a tervezett elemek alapján inkább a bizonytalanságérzet erősödik e szférában, tehát
romlik a munkaügyi jogbiztonság, s nyilvánvalóan a munkavállalói érdekérvényesítés
is még halványabb lehet.
– A törvénytervezet témái – például a vagyonnyilatkozat, az etikai kódex, a
"hivatalhoz méltatlan magatartás" miatt azonnali felmondás bevezetése –
tulajdonképpen a rendteremtés eszköze
– Miért kell rendet teremteni? A fegyelmi büntetések száma és típusai nem azt
igazolják, hogy a közigazgatási, köztisztviselői körökben a más szakmákban meglevő
fegyelemsértések számát elérnék. Megítélésem szerint etikusan és jogszerűen
dolgozik a közigazgatás. Egyrészt, mert közvetlenül a lakosság szeme előtt működik,
másrészt a politika kontrollja ma is elég erős. Aki három kormány cseréjét is kénytelen
volt végigélni, az nem akar politikai "libling" lenni, mert tudja: úgy nem lesz
hosszú élet? a pályán. Másrészt – és éppen ezért –, megpróbál professzionális
alapon dolgozni.
– Szakmai kérdésekben – építési engedélyek, gyámügyek, környezetvédelem
– nagyon sok olyan döntési jogköre van a tisztviselőknek, amelyekre, ha a politika
esetleg ráhatással tud lenni, az elég negatív.
– Ez valós probléma. Ha kiszolgáltatott a köztisztviselő elveszíti a stabilitását,
nem mer felelősen és időben dönteni, megpróbál minden igényt kiszolgálni, ami
rendszerint nagyon rossz döntésekhez vezet. Márpedig érdekütközések sorozata jöhet
létre egy-egy döntés esetében. Gondoljon egy kisajátításra, vagy egy városi beruházásra,
ahol akár az is előfordulhat, hogy önkormányzati képviselők, vagy azok hozzátartozói
is érdekeltek. 98-ban egy uniós jelentésben az alábbit írták rólunk: "A jelenlegi
fizetések színvonala hasonló munkaterületen a magánszektorban háromszoros a közszolgálathoz
képest (
) A legutóbbi időszakban felmerült problémák: a képzett szakemberállomány
esetében agyelszívás a magánszektorba, valamint az új szakemberek felvételének csökkenő
száma. A közigazgatás jövőbeni hatékonysága érdekében fontos ezen problémák
megoldása."
– 1998 óta javult vagy romlott a helyzet?
– Semmivel sem javult. Talán még rosszabb a helyzet, mert 1998 elején pozitív várakozás
volt a szférában, mert meghirdettek egy kormányzati közigazgatás-fejlesztési
programot. Aztán az új kormány is tett néhány vonzó ígéretet programja első
oldalain, csak azóta ezek nem igazán realizálódtak. Az a gond, hogy nincs egyértelm?
megegyezés, hogy meddig tart a politikai személyi érdekkör, a politikai zsákmányrendszer,
és hol kezdődik a politikai változásoktól független, szakmai igényekre épülő közigazgatási
személyi állomány.
– A feddhetetlenség esetében pontosan miről is van szó?
– A törvényjavaslat szerint "hivatalához méltatlan az a magatartás, amely a
szolgálat körében annak megalapozott feltételezésére ad okot, hogy a köztisztviselő
munkaköri kötelességeit a köztisztviselői etikai szabályok megsértésében nem pártatlanul,
befolyásmentesen látja el. Az általa betöltött beosztás tekintélyét a társadalom
általános értékítélete szerint súlyosan rombolja". Ha ez a méltánytalanság
fennáll, akkor a munkáltató azt mondja, hogy nem feddhetetlen, és megszűntethető a
munkaviszonya. Ez legsötétebb időket idéző, jogszabályi formába öntött
szubjektivizmus. Vagy politikai tisztogatás eszköze.
"A polgárok körében méltatlan magatartás "
A Belügyminisztérium elkészítette és a közelmúltban az érintett munkavállalói
érdekképviseleteknek megküldte az egész köztisztviselői kart érintő – a jelenleg
hatályos köztisztviselői törvényt is módosító – legújabb tervezetét, amelyet a
kormány elé kíván terjeszteni. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak
Szakszervezete elnöksége állásfoglalásában több ponton határozottan bírálja a törvényjavaslatot.
A BM anyaga jelenleg nem nyilvános, ezért annak tartalmát csak a szakszervezeti
tiltakozásokból lehet megismerni. Az MKKSZ sajnálja, hogy a tervezet nem érinti az
alapilletményt, ami alapjaiban meghatározná a szféra bérkérdését, hanem az illetménypótlékokat
és szorzókat bővítené. Szerintük nem ez a lényeg, mert az induló és a befejező
szorzószám között kevés a mozgástér. Magyarán: nem látható, hogy jelentős mérték?
bérfejlesztés történne.
A szakszervezet sérelmesnek tartja, hogy betöltött álláshelyre az új szabályozás
szerint pályázatot lehetne kiírni. Ez a munkáltató – amely sok esetben, nem csak áttételesen,
a politikai szféra – jogosítványait növelné. Ráadásul bevezetnék a feddhetetlenség
fogalmát, amelyre vonatkozóan a hivatalhoz méltatlan magatartás például olyan szófordulati
elemmel van leírva: "a polgárok körében méltatlan magatartás". Az új elem
szerintük egyfajta gumiparagrafusként működne, és könynyen ez lenne a politikai leszámolások
eszköze. A szakszervezet azt sem tartja elfogadhatónak, hogy egy vezető megbízatást bármikor
indoklás nélkül vissza lehessen vonni. Emellett a tervezet bevezetné a
vagyonnyilatkozatot is, amit az MKKSZ a jelenlegi formában törvénytelennek tart.
2000. 08. 12. (IV/33)
