hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ellentmondásos határozat
Magyarországon nincsenek szélsőségek

2000. 01. 29.
Strasbourgi közgyűlésén ismét napirendre tűzte az Európa Tanács (ET) a szélsőséges pártok témáját. A tavalyi, nagy port felvert Európa Tanács-jelentés még elmarasztalta a Csurka István vezette MIÉP-et , a mostani, átdolgozott dokumentum viszont egyetlen magyar pártot sem említ, hivatkozik viszont ír, angol, francia, belga és orosz elrettentő példákra.

Mint ismeretes, az ET parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán egy dán
szocialista képviselő terjesztett be egy olyan dokumentumot, amelyhez csatolta a párizsi
székhely? Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Európai Kutató- és Akcióközpont
jelentését, amely Magyarországról is szót ejtett. A MIÉP-et nacionalista, idegengyűlölő,
antiszemita, az ország NATO-tagságát ellenző, az FKgP-t pedig agrárius, katolikus,
konzervatív, idegengyűlölő, Nyugat-ellenes pártként említette. Más országok pártjai
is szerepeltek ebben a beadványban, ezért Csehország, Horvátország, Lettország erősen
tiltakozott, akárcsak a magyar politikusok. A jelek szerint nem hiába: Surján László
fideszes politikus, a magyar delegáció vezetője kemény fellépésének is köszönhető,
hogy a beadványt az eredeti formájában nem fogadta el ősszel a közgyűlés. Most az
átdolgozott jelentést tárgyalták meg, amelyhez már nem csatolták a viharos érzelmeket
kiváltott tanulmányt.

A most nyilvánosságra hozott jelentés tartalma ezekkel a változtatásokkal sokak
szerint ellentétbe került az elveivel, melyeknek lényege, hogy a véleménynyilvánítás
szabadsága nem szolgálhat mentségül a szélsőséges álláspontok szóbeli vagy írásbeli
terjesztésére, a holocaust nyilvános tagadására.

Az Európa Tanácsnak beletörni látszik a bicskája abba a feladatba, hogy eldöntse:
mely mozgalmakat lehet szélsőségesnek tekinteni. Az ET jelenlegi állásfoglalása
szerint az osztrák Jörg Haider populista pártja nem tekinthető olyan mozgalomnak,
amely a demokratikus mozgástéren kívül esik, hiszen Ausztriában nagy támogatottságot
élvez. Mivel jelentős szavazótábora van, már nem is nevezhető szélsőségesnek,
tekintet nélkül arra, hogy választási kampányának gerince az "idegenellenesség"
volt. Alapelvei szerint az ET köteles fellépni a tagállamokban fellelhető szélsőséges
politikai jelenségekkel szemben, így a nacionalizmus, az intolerancia, a rasszizmus, az
antiszemitizmus és az idegengyűlölet ellen. A most elfogadott dokumentum ajánlást
tesz a szélsőséges nézetek terjesztőinek a közszolgálati jogviszonyból való kizárására,
legalábbis az azoktól való elhatárolódásra, akik nem tudták "kilobbizni"
magukat a listáról.

Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő a liberális frakció vezérszónokaként a
demokratikus pártok felelősségére hívta fel a figyelmet az ET közgyűlésén. Pokol
Béla kisgazda képviselő alkotmányjogi szempontból közelítette meg a problémát:
szerinte a szélsőséges mozgalmakkal szembeni fellépés nemcsak politikai eszközökkel
lehetséges. Az egyes országok alkotmányjogászaira hárul a feladat, hogy alaptörvénybe
foglalva jogilag korlátozzák a szélsőséges pártok tevékenységét. Pokol tanácsot
is adott a "feketelistán" továbbra is szereplőkkel kapcsolatban, illetve nehezményezte,
hogy az ET nem kérte ki az alkotmányjogászok véleményét, hiszen a kérdéses országok
jogi gyakorlatának a mellőzésével az ET-határozat végrehajthatatlan.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!