hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egyházak egymásról

Más-Kép címmel rendezte meg az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) Filozófiai Intézete és az Evangélikus Hittudományi Egyetem a héten kétnapos konferenciáját. Az előadások alaptémája a felekezetközi viszonyok, illetve az egyes felekezetek egymásról alkotott képe volt; mindemellett nagy hangsúlyt kapott az ökumenizmus és a kisegyházak társadalmi helyzetének kérdése is.

Tomka Miklós, a MTA Vallásfilozófiai Kutatócsoportjának vezetője úgy vélekedett,
hogy noha Magyarország rendelkezik a felekezeti együttélés történelmi tradíciójával,
társadalmára mégis a bezárkózás, a másság nehézkes elfogadása a jellemző. A
90-es évek második felének kutatásaiból kiderül, hogy az utca embere átlag hat, nálunk
is működő vallást tud megnevezni, ami "európai viszonylatban borzasztóan soknak számít".
A legismertebb egyházaknak a történelmiek bizonyultak, egyre nő azonban a "kisegyházak"
társadalmi ismertsége és ezáltal befolyása. A megkérdezettek negyvenhat százaléka
szerint a felekezeti sokféleség gazdagítja a kultúrát, míg harmincöt százalék nem
tartja szerencsésnek a vallási pluralizmust, sőt a társadalom negyvennégy százaléka
a vallási sokféleségben konfliktusforrást vél felfedezni. Érdekes adalék, hogy a másság
felé való nyitottság a fiatalok, az iskolázottak és a fővárosiak tekintetében a
legkedvezőbb, ugyanakkor ez a csoport támogatná leginkább, hogy kizárólag a történelmi
egyházak kapjanak állami támogatást. A társadalmi előítéletek sorában a bőrfejűek,
a kábítószeresek, a homoszexuálisok és a cigányok után az ötödik helyen a "vallási
szekták" állnak. Utóbbi adathoz Tomka Miklós szükségesnek tartotta megjegyezni,
hogy az eredményt nagyban determinálta a megkérdezéskor használt "szekta" szó
eleve pejoratív, az elmúlt időben túlterhelt jelentésköre.

Kránitz Mihály katolikus egyetemi tanár beszámolt arról, hogy ténylegesen a II.
vatikáni zsinat adott nagyobb lendületet a római katolikus egyház ökumenikus törekvéseinek,
majd kiemelte annak fontosságát, hogy a teológiai eredményeket ki kell terjeszteni a
hitgyakorlat területére is. "Magyarország predesztinálva van az ökumenizmusra,
hiszen Szent István ezer éve nem csak római, hanem bizánci térítőket is hívott az
országba" – jegyezte meg a hazai szerepvállalással kapcsolatban az előadó. Zárszavában
megemlítette, hogy várhatóan 2001 húsvétjára készül el a keresztény egyházak ökumenikus
chartája, amelynek elsődleges célja az európai egység kimunkálása és felekezetek közötti,
még meglévő konfliktusok megoldása.

A katolikus, illetve protestáns állásfoglalások a mai napig nem dolgozták fel a
reformáció-ellenreformáció traumáját – kezdte meg előadását Herczeg Pál református
vallástörténész, aki több szempontból is aggályosnak találta a két egyház közeledését.
Mindezért elsősorban saját felekezetét tette felelőssé, mivel – tapasztalatai
szerint – a hivatalos káték szövege a mai napig sok helyen durva kijelentéseket
tartalmaz, az oktatásban és a tankönyvekben pedig szintén jelen van az ellenségesség
és a tanok szembehelyezkedése.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!